Egészséges óvodáskor » | Táplálkozás: egészségesen! |
![]() | Fejtő Nóra, Mindennapi kenyerünk: kenyérfogyasztási szokások régen és napjainkban |
A kenyér alapjául szolgáló gabonafélék nem mindig voltak ismertek. 5- 10 ezer évvel ezelőtt gyakorlatilag bármilyen erre alkalmas növény terméséből valamifajta kenyeret készítettek...Vajon mit fogyasztunk ma Magyarországon?
A búzák ősének a TÖNKÖLYBÚZÁT nevezik. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a yogikus Óind - kultúrában és az Esszénus közösségekben. A Kárpát-medencében is termesztették őseink, egészen a XIX. század végéig, majd lassanként feledésbe merült. Helyét a nemesített búzák vették át. Pedig a tönkölybúza őshonos, magas tápanyag, fehérje és rosttartalmú, növényvédő szerek nélkül tenyészthető gabona. Emellett egyedülálló sikértartalommal bír, ami anynyit jelent, hogy a belőle készült kenyerek kitűnő minőségűek, ráadásul hosszabban eltarthatók, mint a nemesített búzából készültek. Mindez lehetséges anélkül is, hogy kenyereink biológiai értékét mindenféle sikérjavítókkal, -fokozókkal, habosítókkal elrontanánk. A tönköly lisztjét sokszor lisztjavítóként is használják.
És mit fogyasztunk ma Magyarországon?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai lakosság 48 kg kenyeret fogyaszt évente fejenként, az egy háztartásra jutó mennyiség pedig meghaladja a 120 kgot. Mivel igen nagy mennyiségben fogyasztunk kenyeret, jobban oda kellene figyelni a jó minőségre.
A felmérés egyértelműen mutatja azt is, hogy a családok túlnyomó többsége kizárólag fehér kenyeret, kiflit, zsemlét fogyaszt.
Ennek fő oka, hogy a szülők nem kívánnak a megszokott ízekről lemondani még az egészség érdekében sem. A barna kenyeret fogyasztók aránya viszonylag magas, de ők sem tudják azt a tényt, hogy a kenyér színe nem minden esetben jelenti azt, hogy teljes kiőrlésű gabonából készült. A szín eléréséhez elegendő a cikória, karamell, melasz felhasználása is, amellyel azonban a kenyér tápanyag és rost tartalma nem növekszik!
Gyermekeink egészséges étkezését szem előtt tartva, a tápanyagbevitel szempontjából célszerű a teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú barna kenyér fogyasztását előtérbe helyezni. Vásárláskor célszerű a kenyér tápanyagtartalma mellett az összetételéről szóló tájékoztatót is figyelmesen elolvasni. Az összetevők ugyanis mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve: elöl az szerepel, amelyből a legtöbbet tartalmazza a termék, és így halad a kisebb arányban jelenlévő összetevők felé. Ez az elv érvényes minden élelmiszerre, tehát erre érdemes minden esetben odafigyelni.
A minap egy bolti kalács összetevő címkéjén a következőket olvastam: búzaliszt, víz, növényi zsiradék (pálmazsír) só, szőlőcukor, margarin, emulgeálszer: E 471 (mely zsírsavak mono és digliceridjei), E 300 (aszkorbinsav), E412 (guargumi), élesztő, tojáslé, tartósítószer.
Eszembe jutott, hogy nagyanyáink idejében mennyivel egyszerűbb volt az élet! Akkoriban a kalács összetevői a búzaliszt, a vaj, a cukor, az élesztő, a tojás, a tej, és a só voltak…
Érdemes megpróbálkozni az otthoni kenyérsütéssel akár gépben – amiben percek alatt összekészíthető bármilyen kenyérféle – akár hagyományos módon sütőben, mert kenyeret sütni nem nagy ördöngősség, és így biztosak lehetnek abban is, hogy mi került a tésztába.
A frissen sült kenyér illata pedig semmihez sem fogható!
Több információ Rostfogyasztás és a gyerekek>> témakörben.
'Táplálkozás: egészségesen!' rovat további cikkei:
Milyen halat adjunk és milyent ne a gyereknek?
Zöldségek színesben - Gyermeki konyhatündérek 3.
Színek és ételek - Gyermeki konyhatündérek 2.
Energiával teli ételek titkai - Gyermeki Konyhatündérek 1.
A méz hatási, gyógyreceptek, és méz fajták
Zakuszka
A táplálkozástudomány és a gyerekek
Olajok - hidegen préselve. Mit mire használjunk?
A "homok aranya" - miért kell tudnod a homoktövisről?
"Én is mindent megettem!" - Rossz étvágyú gyerekek?
Miért adjunk a gyerekeknek Flavonoidokban gazdag gyümölcsöket?
Itt a bodzaszörpkészítés ideje!
A víz gyógyító ereje
Forrásaink - őseink még tudták...
Víz energetizálás kristályokkal
Mi van a pohárban?
E - élelmiszeradalékok
A táplálék hatása génjeink működésére
Mindennapi kenyerünk: kenyérfogyasztási szokások régen és napjainkban
Miért ne rágózzon óvodás korú gyermekünk?
Nyári étrend tippek
Egy, érik a meggy! _ Frissítő nyári gyümölcsök
Mi kerüljön a család asztalára? -folyadékfogyasztás I.
Üdítőket se! - folyadékfogyasztás II.
Olajozottan
Mit igyon a gyermek?
Karanczné Varga Éva: Új információk az éltető gabonákról
Meleg(ítő) italok felnőtteknek hideg téli estékre
Bio sütemények Karácsonyra
Tízórai és uzsonna - kisétkezések óvodás korban
Stevia, az áldásos cukor
Recept izolált cukor nélkül! 1.
Recept izolált cukor nélkül! 2.
Az izolált cukor veszélyei
Recept izolált cukor nélkül! 3.
Húsvét a konyhában...
Amit a vacsoráról tudni kell...
Az egészséges reggeli
Gabonafélék
Csicseri borsó, bab, lencse...
A szénhidrátok szerepe az óvodáskorúak étrendjében 1. rész
Csicseri borsó, bab, lencse...
A szénhidrátok szerepe az óvodáskorúak étrendjében 2. rész
Fehérjék szerepe
az óvodás kisgyermek étrendjében
Folyadékfogyasztás óvodáskorban
Tetszett a cikk? Ajánld ismerőseidnek!
Megosztás |
LurkóVilág hírlevél feliratkozás »
Csatlakozz: Facebook/LurkoVilag »