Ha aludni talán nem is szeret mindenki feln?tt korára, de abban biztosak lehetünk, hogy alvásra mindenkinek szüksége van. Minél fiatalabbak vagy id?sebbek vagyunk, annál inkább. Egy kisgyermek élményekkel teli délel?ttje, és az ebéd ?fáradalmai? után a testnek jól esik a csend és a pihenés (minden bels? folyamat ezt kívánja).

Eltér?en a feln?ttek éber-elemz? állapotú élmény-megmunkálásától, a kisgyermekek élményfeldolgozásának nagy része alvás alatt történik.
Az alvás pihentet? szakaszaiban jelennek meg a feldolgozó periódusok (az un. REM fázisok), melyek során az agy mintegy szortírozza, továbbítja, mélyíti, ?helyére rakja? a velünk történt események élménytartalmait. Ezáltal az agy felfrissül, újra kipihentté, befogadóvá válik. Pihennek az agyi ?élménybeszállítók? is, mint a szem, a fül? A csend éltet? er? az agynak, ugyanúgy, mint a friss leveg?.

Számos óvodában nem ?sikk? délután aludni.

Van olyan koncepció, miszerint a nagycsoportosok már ne is aludjnak, s ez a (téves) gondolat részét képezi az iskolára való ?felkészítésnek?. ?Had? edz?djenek a gyerekek, az iskolában már úgysem alhatnak!? – halljuk nem is olyan ritkán. Ugye egyikünk sem gondolja komolyan, hogy az óvodáskorban szükséges alvást nem az óvodáskorban kellene ?lealudnia? a gyermekünknek? Hogy az alvásmegvonás bármiben segítheti ?ket?

Az el?bb említett edzés legf?képpen azt jelentené, hogy hagyjuk, hogy kialudják magukat akkor és ott, ahol erre szükségük van – az óvodában éppúgy, mint otthon. Vannak gyermekek, akik úgy érkeznek a kiscsoportba, hogy otthon nem alszanak délután/ebéd után. Olykor mi szül?k bíztatjuk az óvón?ket: ?A lányom/a fiam sose alszik délután, nincs szüksége rá! Ne is tessék altatni-hallani a szül?társaktól -, mert akkor nagyon nehezen alszik el otthon nekem, olykor csak este 10-kor!? , vagy ?Ha délután alszik, nem tudom este elaltatni…?.

Egy kisgyermek, aki nem alszik délután, annak oka van, hiszen minden egészségesen nevelked? kisgyermek szeret aludni, és igényli az alvást.
Ha otthon nincs id? aludni (majd a babakocsiban a bevásárláskor), ha állandó zaj van, ha a szül?nek nem fontos, hogy a gyermekük aludjon, ha nincs rendszeres napirend, amiben fontos a napközbeni alvás, ha a ?kocsiban majd alszik? felkiáltással elmarad a csend, a nyugodt környezetben való pihentet? álom, akkor a gyermekek igyekeznek megfelelni ezeknek az elvárásoknak, és nem alszanak, vagy ?lopva? alszanak.

Ne higgyenek annak a látszatnak, hogy nem szeretne aludni egy gyermek! Higgyenek abban, hogy a gyermeküknek szüksége van pihenésre, alvásra, a dinamikus napszakok után a csendre, a nyugodt élményfeldolgozásra, ami nagyban el?segíti a tanulást, az információk elraktározását, elmélyítését, egymással való összekötését, végs? soron az ?okosodást?. A túlterhelt agy nehezen fogad be újat, nehezen tanul, gyakrabban keveri az információkat, ?tév-útra tereli? a kiadott parancsokat, aminek következtében azt vesszük észre, hogy gyermekünk ?össze-vissza beszél?, már maga sem tudja mit is mond, nem tudja koordinálni a mozdulatait, túlságosan felgyorsul vagy lelassul.

Felborul a természetes szabályozás az aktivitás és pihenés periódusai között, az aktivitás egyre nagyobb id?intervallumot kap, nincs id? a feldolgozásra. Mindez oka lehet a figyelem zavarának, az önszabályozás elégtelen voltának. A gyermek azt éli meg, hogy egyre kevésbé ura önmagának, kicsúszik a kontroll a kezéb?l (így aztán elkezd kapkodni), vagy kicsúszik a lába alól a talaj, és a szó szoros értelmében elkezd bukdácsolni, összeakadnak a lábai, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy hirtelen belealszik egy mozdulatba.

Sokat segíthetünk a gyermekeinknek, ha támogatjuk ?ket az aktív és nyugalmi periódusok idegrendszeri mintájának kialakításában, ami egy életre alap lehet arra, hogy érezze, tudja, mikor van szüksége aktivitásra, mikor pihenésre, hol kell megállnia, hogyan tudja ?kézben tartani? önmagát. Ha az idegrendszer már gyermekkorban rendszertelen mintázatot alakít ki, id?sebb korban hamarabb jutunk el a kontrollálhatatlanság érzéséig, hamarabb esünk pánikba, vagy széls?séges érzelmi állapotba. Nem állítom, hogy mindez teljes mértékben az alváson múlik, de azt igen, hogy nagyon sok múlik a pihentet? alváson.

Remélem, ma már egyetlen óvónéni sincs, aki úgy látja, és úgy hiszi, a gyerekeknek nincs szükségük délutáni alvásra, és egyre inkább ellent tudnak állni a felülr?l jöv? adminisztratív nyomásnak. Gyengéd, megenged? hangjuk, a gyengéd simogatás, a teljes alvásid? alatti odafigyelés biztonsága mindenkit álomba ringat.
Minden vezet? -, és csoportos óvónéni tudja, hogy az alvásid? nem a sürget? adminisztráció elvégzésére, nem az ?ollócsattogtatós? aktuális dekoráció elkészítésére, és nem az óvón?i megbeszélésekre való. A teljes odafigyelésben minden gyermekhez meg lehet találni az ?álomutat?, amin megérkezhetnek az álomtündérek, akik segítséget nyújthatnak az álombirodalomba való eljutáshoz.
Az álmok új perspektívát adnak, új távlatokat, reményt, talán célokat a mindennapjainkhoz. Er?t, képet a megvalósításukhoz. Az álmok kreatívabbá, ötletesebbé, egyben toleránsabbá is tesznek, feloldhatják az elakadásokat. Az álom hídján juthatunk el legkönnyebben saját tudattalanunkhoz, ?nagy szövetségesünkhöz? az összerendez?dés folyamatában.

Az álmok megérkezését segítik a meleg, puha, otthon illatú tárgyak, akár cumi is sokáig! Segítheti a feln?tt id?t nem sajnáló, ?ráér?s?, megnyugtató jelenléte.
A gyerekek akkor szeretnek aludni, ha értik ?ket, hogyan is szeretnének elaludni, ha szeretettel vigyáznak rájuk, ha biztonságban érzik magukat, ha engedik ?ket addig aludni, ameddig jól esik, és ha biztosítják ?ket, hogy gyengéden fogják felébreszteni mindannyiukat.
Ha nincs sürgetés, sem otthon, sem az óvodában. A délutáni pihentet? alvás – minden kutatás szerint – alig befolyásolja az esti alvás id?tartamát! A gyerekek szeretnek aludni délután is egészen kisiskolás korukig! (Els?ben is nagyon fontos lenne!!!) Teremtsük meg, és kérjük számukra ezt a lehet?séget az óvodában és otthon is.

Szép álmokat!

 

A cikk a LurkóVilág.hu felkérésére Dr. Gőbel Orsolya, pedagógiai szakpszichológus írta

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. őszi (III.évf. 2.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2009-11-27.