Kozma Krisztina, fejlesztőpedagógus, óvónő írása

A hat éves gyermekek szülei így ­már­cius környékén össze­­szorult szív­vel néznek egymásra és kérde­zik: Mi tévők legyünk? Bírni fogja az iskolát?A kérdés jogos és nem egy­szerű a válasz.

Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkal­mas­ságot jelenti, 5-7 év közé tehető. Az alábbi kérdések megvála­szolásával felmérheti gyerme­ke fizikai, pszichológia és szociális érettségét. A teszt eredménye azonban csak tájékoztató jellegű! Az iskolaérettség meg­ítélésében kiemelt szerep jut az óvónőknek, akik éveken keresztül, nap mint nap követik nyomon gyermekeink fejlődését.

Ha hiányosságot tapasztalunk bár­mely területen, megoldás lehet az óvodában működő iskola-előkészítő csoport, vagy a kis létszámú első osz­tály. A fő cél azonban a probléma megelőzése. Egy jól felépített, tudatos óvodai munkában (játék, munka, értelmi- közösségi- testi nevelés) már kis csoportba lépéstől kezdve elindul az iskolára való felkészítés. Mind­ez lépésről-lépésre, a mindennapok minden pillanatában.

  1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
  2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
  3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
  4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük­séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
  5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon? sarkon?talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
  6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a pincérkedést tálcával.
  7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
  8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz ? kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
  9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
  10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelel?őkézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
  11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
  12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (latt, fölött, mögött stb?) ?
  13. Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
  14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
  15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
  16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.
  17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
  18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
  19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző­ségeket?
  20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
  21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész­le­teket megkeresni az egészen belül)
  22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
  23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
  24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türleme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
  25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
  26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
  27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
  28. Tűri-e a kudarcot?
  29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
  30. Játszik-e a közösségben?

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. tavaszi (I.évf. 1.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-06-09.