Mindannyian a legjobbat szeretnénk gyermekeink számára, így az óvodában is. Inspiráló környezetet, ami segíti folyamatos fejlõdésüket, családias légkört és játszótársakat. Ezért szülõként sokszor elbizonytalanodunk, hogy vajon gyermekünk fejlõdése számára elõnyös-e, ha vegyes életkorú csoportba kerül. Gerber Anita, a pécsi Istenkúti óvoda óvodapedagógusa osztja meg tapasztalatát a vegyes csoportokkal kapcsolatban, a leggyakoribb szülõi kételyek megválaszolásával.

Évkezdés a vegyes csoportban
Az azonos életkorú gyermekekbõl álló tiszta csoporttal ellentétben, a vegyes csoportokban az óvodát kezdõ gyermek egy már kialakult közösségbe kerül, ami a nagycsalád mintájára különbözõ életkorú gyermekekbõl áll, ezért a beszoktatás idõszaka is gördülékenyebb. Az egymást már korábbi évekbõl ismerõ gyermekek elfogadó magatartása és vidám játéka, a családias hangulat nagyban segítheti az újonnan érkezett gyermek beilleszkedését.

Minden év elején természetes módon rendezõdik át a csoport, hiszen minden gyermek egy évvel idõsebb lett. A korábban mintaadó nagyobb gyerekek iskolába távoztak, szerepüket az õket követõknek kell átvenniük. Ezt az átrendezõdést igyekszünk segíteni oly módon, hogy tudatosítjuk az eddig mintakövetõ gyermekekben, hogy nagyok lettek, figyelniük kell arra, hogyan viselkednek, milyen mintát nyújtanak a kisebbeknek.
Osztatlan csoportban tudatosan hosszabb idõt szánunk a szokásrendszer teljes elsajátítására is; ez az egész szeptembert kitölti. A késõbbiekben erre építjük ugyanis a napi tevékenységek zökkenõmentes megvalósulását, ami elengedhetetlen a csoportok megfelelõ „életének” kialakításában.

Kicsik és nagyok: együtt?
A vegyes csoportban nevelõdõ gyermekek jellemzõen fogékonyabbá válnak a toleranciára, nagy mértékben fejlõdik empátiás készségük, segítõ-gondoskodó magatartásuk. Év elején megszokott, hogy a kisebbeket „pátyolgatják”, dajkálják, ringatókat, mondókákat énekelnek nekik, hiszen õk is ezt érezték, látták az óvónéniktõl és a nagyobbaktól, amikor õk kerültek a csoportba. A nagyobbak késõbb is szeretnek maguktól „gondoskodni” a kicsikrõl, sokszor kérni kell õket, hogy ne tegyék meg a „kicsi” helyett, amire az már maga is képes…

A vegyes csoportformában szívesen érvényesítjük „az együtt és külön elvét”, amely rugalmasan igazodik a gyermekek egyéni igényeihez. A vegyes csoportban nevelkedõ kicsikre jellemzõ, hogy önállóbbak, vonzzák õket a nagyobbak tevékenységei, elõbb ügyesednek. Nem jelent majd késõbb problémát akár a kötött tevékenységeken való részvétel sem, mert látják, hogy a nagyoknak olyan „teendõik” vannak, amin azok szívesen részt vesznek. Van idejük a kicsiknek „felkészülni” arra, hogy majd az õ életükben is eljön ez az idõ, – de addig csak akkor vesznek részt benne, amikor késztetést éreznek rá.

Ugyanakkor a kicsiknek szükségük van néha az „elkülönülésre”, elbújásokra, amelyre a csoportban szintén lehetõségük van. A gyerekek ilyen jellegû többsíkú magatartása gyorsítja a szocializációt.

Hogyan tervezhetõ a csoport tevékenysége?
A tiszta csoportokból álló óvodákban könynyebben tervezhetõ a csoportok éves illetve havi terve, hiszen minden csoport esetében az adott életkorhoz kapcsolódó követelményszintet kell figyelembe venni. Azonban itt is számolni kell az egyéni különbségekkel és képességekkel. A vegyes csoportokban a tevékenységeket mindig a nagyok szintjéhez tervezzük, majd ezt egyszerûsítjük le a kisebbekhez. A kisebbeknek nagy húzóerõt jelentenek a játékos, komplex kezdeményezések, amibe életkoruk és fejlettségük szerint kapcsolódnak be, majd a foglalkozásból kilépve, zavartalanul folytathatják játékukat.
Az egyéni fejlõdésbeli különbségek az azonos életkorú gyerekek között is gyakran felmerülnek, feszültséget okozva ezáltal a lassabban fejlõdõ gyermekekben. A vegyes csoportokban természetes módon van jelen az eltérõ fejlettség. Az életkori lemaradásokat csak az óvónõ észleli, és ehhez igazítja a fejlesztési lehetõségeket. Így a gyermekek észrevétlenül hozhatják be lemaradásukat, azt nem kudarcként élik meg. Amennyiben pedig iskolakezdésük egy évvel kitolódik, akkor sem válik szükségessé a csoportváltás, hanem maradhat a gyermek megszokott csoportjában még egy esztendõt.

A legproblematikusabbnak vélik az óvónõk és szülõk a vegyes életkorú csoportokban a tanulást, annak megszervezését, tartalmi kérdéseit, a differenciálás lehetõségeit, módszerhasználatát, ami valójában az óvodapedagógusra mér feladatot, nem a gyermekekre.

Testvérek az óvodában
Nagy elõnye a vegyes csoportnak, hogy az egy családból érkezõ, különbözõ életkorú testvéreket nem kell szétválasztani egymástól az óvoda intézményén belül. Az óvodai gyakorlat szerint a testvérkapcsolatokat két fázisban kezeljük. Elsõ lépésként erõsítjük kötõdésüket, hogy nagyobb legyen a családból kilépõ testvérek biztonságérzete, majd második lépésként oldjuk a testvérek zártabb világát, ezzel erõsítve, hogy „nyissanak” társaik felé.

Amelyik gyermeknek nincs otthon testvére, annak szintén gazdag élményt nyújt a vegyes csoport. Átélheti a testvérkapcsolatok megfigyelését, majd „testvért” választhat magának. Vagy egy kisebb pajtását, vagy egy számára mintaadó, nagyobb gyermeket. Érdekes megfigyelés, hogy a tiszta csoportokban a nemek közti elkülönülés általában erõteljesebben van jelen, fõleg a nagycsoportban.
A fiúk számára sokszor hiányzik a megfigyelhetõ és utánozható „nagyfiú” minta, amit az óvónéni természetesen nem tud megadni, a legjobb szándékkal sem. A megfelelõ arányú vegyes csoportokban ezzel ellentétben a nagyobb fiúk mintaként szolgálnak a kisebbek számára.
Szintén a vegyes csoport elõnyének tartom, hogy a gyermeknek nem kell akarata ellenére csoportot váltania, amennyiben egy évvel késleltetik az iskolakezdés. A gyermek az óvodakezdéstõl az iskolakezdésig egy csoport tagja marad.

Összegezve tehát minden óvodapedagógusnak és szülõnek tiszta szívbõl ajánlom a vegyes életkorú gyermekekbõl szervezõdõ csoportokat, hiszen az abban tapasztalható állandó megújulás, önmagába visszatérõ körforgás nagyban elõsegíti a szociális tanulást, egymásra figyelést és alkalmazkodást.

 

 A cikket a LurkóVilág.hu felkérésére Gerber Anita óvodapedagógus írta.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2010. őszi (IV. évf. 3. sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2011-09-15.