A magyar nemzet lovas nép volt. Az ember és a lovak között a kapcsolat régmúltra tekint vissza. A ló segítségével őseink messzebbre juthattak, mint addig valaha, több vadászzsákmányt tudtak elejteni, s sokkal erősebbek voltak a harcokban. Így alakulhatott ki a különleges kapcsolat, barátság ló és ember között.

Ez a kapcsolat a mai napig fennmaradt, bár a ?civilizálódás?, a ?gépvilág? uralmának elterjedése háttérbe szorította az ember ? természet kapcsolatot. Rohanó világunkban az embernek egyre nagyobb szüksége van arra, hogy újra közelebb kerüljön a természethez. Ha még valakinek nem volt személyes kapcsolata lóval, maradandó, kellemes élményekkel lehet gazdagabb, ha kipróbálja a lovaglást!

Nem kell félni a lótól. Ha a ló nem lenne olyan, mint amilyen, nem engedte volna közel magához az embert. A ló szolgálja az embert, csodálatra méltó a testalkata, a viselkedése, hatalmas szemei. Mint a kutya vagy a cica meg tudja hálálni, ha szeretik és bizonyított tény, hogy a házi kedvencet tartó gazdik életkilátásai jobbak, mivel az állat jelenléte, ragaszkodása, szeretetigénye csökkenti a stresszt, segít bizonyos betegségek megelőzésében.

Hippoterápia

Már a régi görögök is tudtak a lovaglás gyógyító hatásáról, de orvosilag is elismert terápiaszerű alkalmazása csak a huszadik században került sor. A ?hippo? görög eredetű szó, jelentése: ló. A hippoterápia egy olyan kezelési módot jelent, amelyben a ló egy ?élő gyógyászati segédeszköz?. A ló hátsó lábainak és medencéjének mozgása járáshoz hasonló ingerületeket vált ki a rajta ülőben. Az agyat és az idegrendszert stimulálja, új idegkapcsolatok létesülnek. A cél, a helyes, koordinált mozgás kialakítása, a rossz beidegződések eltörlése. A ló mozgását, járását tornával képtelenség utánozni. A ló ritmusos mozgásával oldható a merev tartás, javítható a testtartás. A ló melege lazítja az izmokat, elősegíti a nyugodt lelkiállapot kialakulását. A lovaglás hatására erősödnek az izületek mozgékonysága, fejlődik az érzékelés, térbeli tájékozódás, az egyensúlyérzék, és a mozgáskoordináció. Az ügetés és a vágta javítja a vérkeringést és a légzést, valamint éhségérzetet kelt.

A mozgásproblémákkal küzdők hippoterápiáján kívül a gyógypedagógiai célú, fejlesztő lovaglás a pszichés problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő, hiperaktív gyermekek, valamint a látássérült, értelmi fogyatékos, az autista gyermekek fejlődését szolgálja. A lovaglás türelemre tanít, a gyerekek megtanulnak együttműködni egymással, önállóbbak és aktívabbak lesznek.

Lovasterápia a beszéd­fejlesztésben

A kommunikáció fejlesztésében is sokat segíthet egy lovasterápia, hiszen meg kell érteni, végre kell hajtani bizonyos utasításokat, kommunikálni kell a foglalkozást vezetővel, valamint a többi gyermekkel. Így fejlődik a szókincsük, kifejezőképességük. A gyermekek gyakran beszélgetnek a lóval, ?barátságot? kötnek kedvencükkel. Vannak olyan kisgyermekek, akik a ló hátán mondják ki első szavaikat!

A beszédhez nagyon finom ajak-, nyelv-, szájmozgások szükségesek, hogy szépen, tisztán beszéljünk. A beszédmozgások jó koordinálásának kialakulásában sokat segít a lovaglás. Mielőtt a gyermekek megismerkednek a betűk világával, fontos dolog, hogy megtanuljanak felismerni formákat, méreteket, színeket. A gyermekek megtanulják, hogy a lovasterápia során használt jeleknek, tábláknak jelentésük van. Ezáltal a megértés is jól fejlődik.

Nagyon sok lovardában heti rendszerességgel folyik gyógy­lovaglás, nyaranta lovastáborokat szerveznek. A gyógylovardákban képzett szakemberek dolgoznak, s nem utolsósorban erre a célra kiképzett lovak várják a gyógyulni, ellazulni vágyókat.

 

A fenti cikket a LurkóVilág felkérésére Oláh Andrea, logopédus írta.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. nyári (I.évf. 2.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-07-23.