E törött szárnyú világban a gyermekrajzok fénymadarai hozzák a Nap-adta gyógyulást is, csak nekünk, felnőtteknek legyen szemünk, hogy meglássuk, s lelkünk, hogy befogadjuk a Teremtő küldte fénymagot, a sárarany napsugarat!

madaras sótartó“Még alig hasad az ég, amikor fészekmeleg csivitelésbe kezd valahány fajta, s amikor pirkad, az ég alján piros fénye támad a Napnak, mintha egy láthatatlan karmester intene, feledve a fészek-adta gondot, minden fajta madár egyszerre kezd énekelni. A küldött hálahimnusza ez, az elküldő hatalom, az Úr köszöntése.” – írja Molnár V. József madarak Napot köszöntő hajnali madárénekéről…

turulos hajfonatkorongA madár, ősi hitvilágunk szerint a Turul, az ég küldötte, aki fényt és életet hoz a földre. Ezen ősi hitet őrzi a krónikáinkban fennmaradt monda, az Emese álma, amelyben Álmos születését és az Árpád-házi dinasztia fényes jövőjét jelzi a madár megjelenése. Ősi madárábrázolásaink alapján jobban is megismerhetjük e madarat. A X. századi magyar sírból előkerült turulos hajfonatkorongon a Turul saját testéből táplálja fiókáit (ld. kép), életét így adja tovább. Ez a Jézusi önfeláldozó szeretet előképének tekinthető.

Ez a madár díszíti a Somogy-megyei sótartót (1.kép) és a Szeged környékén faragott liszteskanalat is (2.kép), ami egy-egy újkori példa a számos közül. A madarat ábrázoló kanál “működése” közben kel életre, amikor az asszony megmeríti e kanalat a lisztbe, amelyből sül a kenyér: az új élet.

madaras lisztmérő kanálNem csak ábrázolásokban, de népi szokásainkban is felismerhetjük a madár áldást és életet hozó természetét. Hajdan Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a dunántúli gazda kitárta az istálló ajtaját, hogy berepüljön a fecske, a dél, a fény madara és áldást, életet, szaporulatot hozzon. Galgamenti lakodalmi szokás szerint pedig az éjféli összefekvés után fészket formálnak a menyecskévé vált mennyasszony hajából, erre kerül a főkötő, s a főkötőre a virágot és madarat idéző „pipiske” (ez egy pacsirtafaj neve a vidéken).
Hitük szerint a gyermek csak akkor lesz áldás, csillagocska, fény, ha e fészekre képletesen rászáll a fényhozó. A pacsirta pedig a székelyek szerint „a se nem kicsi, se nem nagy madár, amely éppen akkora, hogy az eget a földdel összekötheti.”

madaras életfa A megújuló életet hozó tavasz és Húsvét jelképévé vált az élet újjászületésének jelképe: a tojás is, mely bármely kicsiny is, a termékenység és az új élet születésének jelképe, a világ számos pontján. A piros tojás Krisztus vére áldozatának színét hordozza, és az áldozatból támadó életre utal.

A madár ősképét népmeséink is hűen őrzik. Ezekben a madár éneke megfiatalítja azt, aki hallgatja. Ezért indul megkeresésére a szép szegény szolgalegény, aki viszonzásul a királykisasszony szerelmét nyeri el. Az őskép jelentését megismerve az „ahol a madár se jár…” népmesei utalás is mélyebb jelentéstartalmat hozhat számunkra; mert ahol az életet és áldást hozó nincs jelen, az ugyancsak sivár hely.

A fényhozó madár gyakori kísérője a forgó Nap. Ennek mozgása az áramló életerőt idézi. Ezt őrzi a XX. századi székelykapu motívum is, amelynek üzenete összecseng a forgó Napot ábrázoló gyermekrajzzal.

E törött szárnyú világban a gyermekrajzok fénymadarai hozzák a Nap-adta gyógyulást is, csak nekünk, felnőtteknek legyen szemünk, hogy meglássuk, s lelkünk, hogy befogadjuk a Teremtő küldte fénymagot, a sárarany napsugarat!

Molnár V. József, az Örökség Könyvműhely kiadásában megjelent könyvei, a gyermekrajzokban rejlő üzenetekről:

  • Ég és föld ölelésében (1998.)
  • Újraszülető világ (2001.)
  • A Nap arca (2003.)

 

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2008. tavaszi (II.évf. 1.sz.) számában jelent meg.