Sok vita alakult ki az utóbbi időben az óvodai alvás kapcsán. Meddig kell az óvodás gyereknek délután pihenni, aludni, egyál­talán muszáj-e lefeküdni? Vajon miért nem rugalmasabbak az óvodák? Külföldi és egy-két hazai magánóvoda gyakorlata, hogy a lefeküdni nem akaró gyerekeket egy játszószobába viszik, ahol egy pedagógus felügyel rájuk. Miért nem lehet ezt mindenhol alkalmazni? Erről beszélgetünk Márk Zsuzsanna óvónővel, a Pipitér Óvodából.

Gyakran halljuk a szülői panaszt az óvodai alvás kapcsán: ha a kicsi az óvodában alszik, este nem alszik! Vagy: lassan iskolás lesz, nem fog tudni átállni, ha a nagycsoportban is aludni kell.

Miért nem szeretnek az óvodában aludni a gyerekek? Mi az oka, ha nem alszik el egy kisgyerek?

-?Az alvás bizalom-helyzet, amit a gyerekek az otthoni környezetben édesanyával éltek át, amíg óvodába, esetleg bölcsödébe nem kerültek. Ezt a bizalom-helyzetet nekünk, pedagógusoknak kell megteremtenünk az óvodában is. Az otthoni megszokott környezet, a kényelmes kiságy, a kedvenc baba, maci vagy kistakaró, esetleg a cumi és nem utolsósorban az édesanya éneklése-meséje és álom-puszija, odabújása adták meg az alvás biztonságát és nyugalmát akár este, akár délben azoknak a gyerekeknek, akik még nem jártak bölcsödébe, óvodába. Biztonságot adott számukra, hogy amíg alszanak, addig a mama vigyázott rájuk, talán velük egy szobában, de mindenképpen megnyugtató közelségben. Ebben a védettségben jólesően elmerültek az álmok birodalmában, majd kipihenten, mosolygósan ébredtek, és még egy kis időt a mama karjában, ölében töltöttek. Így tudták frissen, újult érdeklődéssel és aktivitással folytatni a napot.

Hogyan lehet az alváshoz szükséges “védettség” érzését az oviban biztosítani?

-?Nagy a változás, amikor a kicsik már egész napjukat az óvodában töltik, és így persze a délutáni pihenőidőt is. Más a környezet, más a kiságy, sokszor 20-25 gyerek is készülődik a lefekvéshez, és nincs mama-puszi, mama-ölelés sem. Optimális esetben a lefekvés körüli időkben van két óvónéni és egy dadusnéni. Az ő feladatuk, hogy minden külső és belső feltételt megteremtsenek, ami a biztonságos, nyugodt pihenéshez, alváshoz szükséges. A kiságyak megfelelő elhelyezése, a tiszta, kellemes színű és anyagú ágyneműk megigazítása, az előzetes szellőztetés, majd a megfelelő szűrt fény biztosítása, az otthonról hozott ?alvótársak, takarók, rongyik? odakészítése sokat segíthet. Fontos a gyerekek kényelemérzetének biztosítása, az előzetes mosdóhasználat után, a ruházatuk meglazítása (egyes óvodában pizsamát kapnak.) A gyerekek fizikai szükségleteinek kielégítése az alvásidőben is aranyszabály, éppen ezért mindenkor kimehetnek a mosdóba, amikor csak szükségét érzik, ennek megvonása sem napközben, sem az alvásidőben nem megengedett.

Vannak tipikus elalvás előtti szertartások az óvodában?

-?Óvodánként, sokszor csoportonként változik, hogyan segítik elő a gyermekek nyugodt pihenését, milyen elalvás előtti rituálékat alakítanak ki. Reményeink szerint nincs már egyetlen óvoda sem, ahol ne mondana elalvás előtti, álomba ringató mesét-verset az óvónéni. A csendes hangú mese vége felé az álomtündérek, vagy az álmot hozó kismanók lassan minden gyerekhez megérkeznek, egyre több szemecske csukódik le, és legtöbbször még azok a gyerekek is álomba merülnek, akik eddig otthon alig, vagy sosem aludtak ebéd után. Megint csak reménykedünk, hogy nincs egyetlen óvodai csoportban sem ?parancsra? való alvás, ?csak csukott szemeket akarok látni!? felszólítás, hanem inkább gondoskodó, védelmező figyelem. A nehezebben elpihenő gyerekek felé simogatás, halk, megnyugtató szavakkal, ha szükséges egy kis dajkálás-ringatással fordulunk.

Mennyi ideig alhatnak a gyerekek az óvodában?

-?Az így megélt védettségben és nyugalomban pedig a délelőtti sok játék és ezer élmény után elfáradt gyerekek többnyire másfél-két órát alszanak. Nálunk a gyerekek pihenését nem zavarja meg sem a felnőttek beszélgetése, sem fiókhúzogatás, ollócsattogás, és a pihenőidő végéhez közeledve nem ajtócsapódásra, edénycsörömpölésre, a függönyök széthúzásának zajára, hanem egy kedves ébresztő-dallamra, egy halk ?tündér-csengettyű? hangjára ébrednek a gyerekek. Akik pedig egy kicsit tovább alszanak, pihenhetnek még, hisz ismerve a szokásaikat, a kiságyukat már az ágyazáskor egy védettebb, csendesebb helyre állítjuk. Az így kialakított, nyugodt és biztonságos légkörben magukat kipihenő gyerekek a délután folyamán frissek és aktívak lesznek, és este a megszokott időben, az otthoni kiságyukban az édesanya-édesapa meséjével, ?jó éjszakát?- puszijával újra békés álomba merülnek? és persze, nem csak a kiscsoportos gyerekek.

 

A cikket a LurkóVilág.hu felkérésére Márk Zsuzsanna, óvodapedagógus írta.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. őszi (III.évf. 2.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2009-11-28.