Régi legenda szerint a dadogást valamilyen rémület, ijedtség idézi elő. A rémület okozta dadogás órákon belül elmúlik, de való igaz, hogy a dadogást mindig valamilyen stresszhatás váltja ki. A stressz és a szorongás kiváltó oka nagyon sok minden lehet, többek között a szülői háztól való elszakadás, az óvodai élet kezdete is. Logopédia rovatunkban ezért most a dadogás eredetével, felismerésével és kezelési lehetőségeivel foglalkozunk.
A kommunikáció zavara
Az emberiség történetét tekintve a dadogás különös jelenség, megértése hosszú idő óta foglalkoztatja a kutatókat. Hétköznapi értelemben arra mondjuk, hogy dadog valaki, ha elakad beszéd közben, és emiatt nehezen tudja magát kifejezni. Mindannyiunkkal biztosan megesett már, hogy izgatottságunkban nem találtuk a megfelelő kifejezést és dadogtunk. A látszólagos hasonlóság ellenére a ?hétköznapi? dadogás nagyon különbözik a ?valódi? dadogástól.
A dadogás valójában egy összetett jelenség, a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A kutatási adatok szerint a dadogók átlagos, vagy átlag feletti értelmi képességűek. Négyszer annyi fiú dadog, mint lány! Általában 2-7 éves kor között jelenik meg. 11 éves kor után jóformán soha. Kialakulásának okára vonatkozóan rengeteg elmélet van, ami azt bizonyítja, hogy a dadogás több okú rendellenesség. Éneklés vagy suttogás esetén sohasem fordul elő. E miatt feltételezik, hogy nem a beszéd, hanem a kommunikáció zavara inkább. Ahhoz, hogy a beszéd folyamatosságának a zavara kialakuljon, ?hajlam? kell, amelyet egy állandó terhelés hoz felszínre.
Élettani dadogás
30 hónapos és 5 éves kor között az anyanyelv nagy lépésben fejlődik, ilyenkor előfordulnak megakadások, ismételgetések, melyek a normál fejlődéshez tartoznak. A gyermek nem talál elég gyorsan szavakat élményei elmeséléséhez, érzései kifejezéséhez. Gondolkodási szünetek, megszakítások akkor fordulnak elő, ha a gyermek izgatott és gyorsan akar elmondani valamit. Az azonban, hogy dadogás kifejlődik-e, függ a gyermek hajlamától és azoktól a tapasztalatoktól, amelyeket beszédszituációban szerez. Például a környezete reakcióitól. Az aggódó, jóindulatú ?rászólás? beszédszorongást válthat ki a gyermekben, amely valódi problémává alakítja az élettani dadogást. Azt a gyermeket, akinél a kezdődő dadogás jeleit tapasztaljuk, feltétlenül vigyük szakemberhez!
A kezdődő dadogás jelei:
- Gyakoribbak lesznek a hangismétlések, mint a szótag- vagy a szóismétlések.
- Egyes hangok megnyújtása hosszabb lesz.
- Szünetek közben erőlködés jelei látszódnak.
- A gyermek nem szívesen beszél, nem mesél, visszahúzódó lesz.
A fenti cikket a LurkóVilág felkérésére Oláh Andrea, logopédus írta.
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. őszi (I.évf. 3.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-07-22.
