Életünk első két évében mintegy 20 tejfogunk (vagy átmeneti fogunk) nő ki, a körülbelül 6 hónapos korban megjelenő első foggal kezdődően. 6 éves életkor körül nőnek ki az első maradandó fogak és a második fogzás körülbelül 8 éves korra fejeződik be.
A tejfogzás jelentősége:
A tejfogak körülbelül a gyermekek hat hónapos korában jelennek meg, és körülbelül két és fél éves korra fejeződik be a tejfogazat kialakulása. A tejfogak zománca kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint a maradandó fogaké, ezért különösen veszélyezteti azokat a szuvasodás. A tejfogak mind a rágás, mind pedig a beszédtanulás elengedhetetlen eszközei. Segítik az élelem apró darabokra történő felaprítását, ezáltal biztosítva annak hatékony megemésztését. A hiánytalan fogsor a helyes kiejtés megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A tejfogak létfontosságú szerepet játszanak a maradandó fogak megfelelő sorban és térközökkel történő pozícionálásában is, következésképp helyes ápolásuk és megóvásuk a természetes kihullásig alapvető jelentőséggel bír. A megfelelő fogápolási gyakorlat kialakítása a korai életkorban megalapozza az egészséges és erős maradandó fogak kifejlődését. A helyes szájhigiénia mellett az étrend is kulcsszerepet játszik a fogak egészségének megőrzésében. E tekintetben nem csupán a cukor mennyisége bír jelentőséggel, hanem a fogyasztás gyakorisága is. Amennyire csak lehetséges, a gyermekeknek nem szabad megengedni, hogy bármilyen édeset egyenek vagy igyanak a főétkezések között, illetve – különösképpen – este vagy éjszaka.
Az új, állandó fogak:
Habár a maradandó fogak részben már a 0-3 éves gyerekeknél kialakulnak, kinövésük csak későbbi életkorban (kb. 6 éves kortól) kezdődik, amikor 32 állandó fog (16 az alsó, és 16 a felső állkapocsban) váltja fel a 20 tejfogat . Ez alatt az idő alatt kerül sor a tejfogak gyökerének felszívódására és a korona kihullására.
Az első állandó fogak kinövésével (kb. 6 éves kortól) a szájban vegyesen fordulnak elő tejfogak és maradandó fogak, ami megnöveli a gyermekeknél a szuvasodás kockázatát. Gyakran sem a gyermek, sem a szülő nem észleli ennek az első állandó fognak a megjelenését, mivel az utolsó tejőrlő mögött helyezkedik el, és nem valamelyik tejfog helyébe lép. Habár a zománca a kinövéskor már teljesen kialakult, a felülete porózus és nem kellően elmeszesedett. Ezt követően másodlagos meszesedés (utóérés) következik be, amelynek során a szájüregből ionok épülnek be a hidroxiapatitba és növelik a fogzománc szuvasodással szembeni ellenállását. Ezen túlmenően bármely szuvas tejfog baktériumtenyészetet képez, amely baktériumok könnyen megtámadhatják az új, maradó fog kialakulatlan zománcrétegét.
A kibújáskor az új állandó fog rágófelületei alacsonyabb szinten vannak a tejfogakénál. A fogmosás nehezebb, mint korábban, tekintettel a meglazult tejfogak, a foghiányok és az újonnan kibújó maradandó fogak együttes előfordulására. Egyidejűleg az állkapocs is jelentősen növekszik, hogy helyet biztosítson a több fognak. Az állandó fogak növekvő számával a szűkülő fogközi rések tisztítása egyre fontosabbá válik.
A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2010-01-26
