Az ember és a természet szeretetét hirdető, üzenetet hordozó tavaszi körjátékok, labirintus játékok. Szerepjátékok az évkörben. Melyek a tavaszi hónapokhoz illeszkedő népmeséink?

A fény karácsonykor, a téli napfordulón, a Bak idő­sza­ká­ban születik, és mennyisége növekszik folya­matosan a nyári napfordulóig. A természet megújulásának, újjászületésének idő­­­szaka márciusban, a ta­vaszi napéj­egyenlőség idején, a Kosban kezdődik. Ez egybeesik a Húsvét, a feltámadás, időszakával, és folytatódik a Bika és az Ikrek időszakában is, amikor már nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet, ember és állat párt keres. Ez már a pünkösd időszaka. Gyermekjátékaink gazdagon kifejezik a természetben lezajló változásokat:

Játékok

Énekes, mondókás gyermekjátékaink legtöbb­je­ az év négy sarkalatos pont­jához, a téli és nyári napfordulóhoz, a tavaszi és őszi napéjegyenlőséghez kap­­csolódó népszokások nyomán keletkeztek. Ezekben a mondókás, énekes játékokban különösen szé­pen jelennek meg az évkör egyes idő­szakainak tulajdonságai, jellegzetességei, rítusai.

labirintus játékok (pl. Tekeredik a kígyó, Kőketánc) kifejezik az anyaméhbe bejutó magot, majd a születés útját a kapus játékokkal (Bújj, bújj zöld ág).

A játékok alap térformája a kör. A kör mozgásával is ki lehet fejezni a természet változásait:
A kifelé-befelé (szűkülő-bővülő) lüktető kör dobbantásokkal (szívdobbanás), a két egymással ellentétesen mozgó kör, a spirális mozgások (a fejlődő csíra, növények mozgása, fejlődésének útja), a hullámmozgás (szél), a forgások mind-mind a természetben meginduló életet fejezik ki. Ilyenek a kapuzós, várkörjáró (határjáró), leánykérő, párválasztó játékaink is (Járom az új váramat, Most viszik Danikáné lányát, Elvesztettem zsebkendőmet stb.), amelyek gazdagon kifejezik a tavaszi megújulást. A balról jobbra haladó kör a Nap útját fejezi ki.

A kisgyermek ezekben a játékokban az egész testével elját­sza, megéli a természetben végbemenő folyamatokat. Esőváró, Nap-hívogató játékainkkal varázsol termést, termékenységet, esőt, napsütést. Termésvarázslás a pünkösdi királyné járás is.

Üzenetet hordoznak ezek a játékok, az ember és a természet szeretetét hirdetik. Ha azt szeretnénk, hogy a kisgyerek az évkör harmóniájában éljen, a számára legfontosabb tevékenységet kell úgy szervezni, hogy az ennek a harmóniának megfe­leljen. A játék az ő világa. A játékban szerez tapasztalatokat a világról, a játékban tanul meg alkalmazkodni, a játékban szerez társas kapcsolatokat, tanul szabályokat.

Szerepjáték és mese

(A szerepjáték és a mese, és az évkör szimbólumrendszeréhez kapcsolódó népmesék szerepjátékban megjelentethető lehetőségei.)

Népmeséink szereplői utakat járnak be. Megtaláljuk bennük azokat a szimbólumokat, amelyek az évkör (Zodiákus) időszakaihoz kapcsolódnak. Szereplői pedig meghatározott időszakhoz kapcsolódó tulajdonságokat képviselnek.
A mesében kozmikus rend van. Szimbolikája a világ teljességét tükrözi. A meséket összefüggésbe lehet hozni a nap pályáján található csillagképek rendszerével, valamint a keleti és mediterrán zodiákus rendszer állataival is. A mesékben ott vannak ezek az állatok, és gyakran van szó Napról, Holdról, csillagokról, szélről.

A mese szimbolikus formában mutatja be az emberi élet fontos állomásait: a születést, felnőtté válást, öregkort, halált – „újjászületést”. Általában ezzel kapcsolatosan megjelennek a beavatási szertartások is: ahhoz, hogy a mesehős célba érjen, próbákat kell kiállnia.

Nézzük a tavaszi hónapokat!

A Kos (keleti zodiákusban Kutya) időszak meséi pl. A szállást kérő róka, A vén kutya, Az aranygyapjas kosok. A Bika (keleti zodiákusban Disznó) időszak meséi pl. A kismalac és a farkasok, A bika, Kondás Jankó. Az Ikrek (keleti zodiákusban Patkány vagy Egér) időszak meséi pl.: Rózsa és Ibolya, Világvándora herceg, A falusi és a mezei egér. A mese gazdag szimbolikájával az emberi természet világát ismerteti meg a gyermekekkel. Ezen kívül rengeteg élményanyagot ad, amelyek szerepek eljátszására ösztönzik őket. Ez a játék az életkor legértékesebb tevékenysége. Az óvoda felelőssége, hogy erre minél nagyobb teret és lehetőséget biztosítson.
A mese eljátszásához meg kell teremteni a megfelelő körülményeket. Az óvónő segíthet kialakítani a megfelelő helyszíneket, biztosítja azokat az eszközöket, amelyek a szerepek eljátszására ösztönzik a gyerekeket. Fontos, hogy ezek az eszközök ne legyenek kidolgozottak, inkább csak anyagok legyenek, amelyeket a gyerekek sokoldalúan, a képzeletüknek megfelelően használnak fel. Ez a játék az óvónő részéről inkább figyelmet, technikai segítséget, mint irányítást kíván. A közvetlen irányítás megakadályozná a gyerekek élmény motiválta gazdag fantáziáját.

Ha hagyjuk ezt a játékot szabadon kibontakozni, nem kívánjuk meg, hogy a mesét szó szerint visszaadják, ha nem ragaszkodunk a cselekmény hű visszaadására, ha engedjük, hogy az eszközöket, anyagokat, berendezést bátran használják, szerepeket váltsanak, vagy újakat alkossanak, más élményeket is beleszőjenek a játékba, a gyerekek megteremtik a maguk világát, azt a világot, amelyben megtanulják, elsajátítják a népmesék legfontosabb üzeneteit…

Komáromi Gyöngyi, óvodapedagógus és tanár írása

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2008. tavaszi (II.évf. 1.sz.) számában jelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-07-19.