A forgók a játékszerek egyik kedvelt csoportja. Orsópörgetéshez a felnőttek orsóit gyakran elcsenték a gyermekek, és versenyeztek, ki tudja jobban megperdíteni, de szívesen faragtak maguknak is, ha találtak hozzávalót.

pörgettyű forgó játék forgó játék forgó játék

csiga háromszög metszetű, zömökebb mint az orsó, kb. 4-6 cm magas, 3 cm átmérőjű kúp. Ostorral hajtják. Az ostor madzagját rátekerik a csigára majd az ostor hirtelen felrántásával forgásba hozzák. A csiga ismert volt a görögöknél, a római gyerekek is ostorral hajtották. Comenius is említi 1658-ban a csigával való játékot.

Pergettyű
 vagy brügettyű néven ismert a krumpli nehezékbe szúrt botocska, melynek középső részére egy oldalán is kifúrt diót erősítettek. Itt volt feltekerve a pörgetéshez szükséges cérnaszál.

Szívesen készítettek színes papírforgót, melyet egy botra erősítve a szabadban futva hoztak forgásba. Forgóhoz hasonló a papírból és faállványból készített szélmalom, mely fújásra forgásba jön.
(Irod. József Dezső: A nyikómenti gyermek magakészítette játékai (Kolozsvár, 1943).)

TUDTAD-E?
A szél (=lélek) által forgatott körőszt, 8-9.000 évvel a ” forgó” régi képi ábrázolásokon!
A forgó végein a toll (a pihe) a lélek szimbóluma, de tárgyként e tollak valóban forgatták is, miáltal a jel – a kereszttel négy egyenlő részre osztott kör – jelentése teljes egészében kifejeződött. Krisztus emiatt forog, KÖRÖZ, akár a sisakforgó (CRISTa). És a KÖRÖZ a KERESZT szavunk eredeti jelentése!

KÖRÖZ szóban rejlik tehát a „KÖRÖSZTény” (christian) szó valódi értelme:
A KÖRben lévő két átló metszéspontja a mag, a testesülés, innen tehát a „KORpus” szó, fogalom is. Mert a KORpus is forgó, hiszen mivel a latin us végződés elhagyható, csak a nemet jelöli, marad a korp = kerep, azaz forgó. (Egyébként is a „latin” CeREPo ­KEREPIő.)

Tehát e fogalomkörben mindenütt a forgásra akadunk. Így válik teljesen érthetővé, hogy a „kereszt” alapja a „köröz”, vagy „körös” ige, és a -t végződés teszi főnévvé. Mint például tör-tört, kör-köret, visel-viselt (holmi) stb. Tehát a körőszt azért körőszt, mert forogó. De hát ez egyértelműen adódik a „kereszt” szóban lévő ker, kör szóból is, ami pedig igazán őseredeti magyar szó, jelentése nem is kérdéses. Mindebből adódik, hogy a körösztény egész egyszerűen Köristen tisztelője, s a keresztség, keresztelés pedig valódi értelmében Köristen hívei közé való beavatás.

(Az egyenlő szárú kereszt a suméroknál az ember és a szellemvilág közötti szövetség jele.)

Más nyelven mindez megmagyarázhatatlan. Tehát e fogalomkör, vallás és hitvilág magyarul fogalmazódott meg, mégpedig a leletek alapján legalább 10.000 évvel ezelőtt. Hogy sokfelé eltorzult ez a gondolatkör: a lényeget illetően mit sem számít. Még mindig megértjük.

 

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Népi játékok

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2013-01-14, Kozma Andrea, a “Magyar Nyelv” szerkesztőjének közreműködésével.