Az idősebb generáció még emlékszik, hogy milyen kedvelt játéka volt fiatalságának. Versenyeket is rendeztek belőle: gyorsaság, akadály kikerülése, váltóversenyek stb.
A hula-hopp karikát (vagy kiszuperált hordó-, esetleg bicikli abroncsot) a bot segítségével kell elgurítani az adott potig, ahol az ügyesebbek megpróbálhatnak megfordulni is és visszahajtani a kiindulási ponthoz.
Bármilyen technikát alkalmazhatsz, de a karikához csak a bottal lehet hozzáérni hajtás közben.
(Magyar néprajz VI: A Karikázás a gyermekvilág legelterjedtebb játékai közé tartozik. Mindenkinek van egy drótkarikája vagy abroncsa, és egy bottal ütve hajtják végig az utcán, vigyázva, hogy el ne dőljön. Ha valakié eldől, az kiesik, s aki először ér az utca végére, az a győztes.)
Pósa Lajos: KARIKÁZÁS
Gurulj, gurulj, karikám,
Itt a sima úton!
Fuss utánam, Karikám,
Te is, Tercsi húgom!
Túl a nádon, a Hernádon
A karikás vára,
Karikázzunk karikával
Karikafalvára.
Ott lesz még nagy karikázás
A sok karikával:
Fakarikát megkergetjük
A vaskarikával,
Vaskarikát azután
Ezüst karikával,
Hát az ezüst karikát?
Aranykarikával.
Túl a nádon, a Hernádon
A karikás vára,
Karikázzunk karikával
Karikafalvára.
Kozma Andrea, a „Magyar Nyelv” szerkesztőjének közreműködésével.
A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2013-01-25
