Farsang farka

A Vízkereszt napján kezdődő farsangi időszak utolsó három napját népi hagyományunk: Farsang farkának nevezi. Ekkor kerülnek megrendezésre az utolsó nagy farsangi és báli mulatságok, így a mohácsi busójárás is.

Farsang farkának első napja: Farsangvasárnap, más nevén csonthagyóvasárnap ill. ötvenedvasárnap. Ezen a napon a legények kedvesük bokrétáját kalapjukba tűzve indultak táncmulatságba.

Az időszak második napja Farsanghétfő, amely nap az asszonyok mulatozásának napja. Ezt a napot böjtelőhétfőnek is nevezik.

A farsangi időszak utolsó napja Húshagyókedd (idén: 2018. február 13.), amely napon sok helyen szalmabábut vagy koporsót égettek el, ezzel zárták jelképesen a telet.

Hamvazószerdával kezdetét veszi a 40 napos nagyböjti időszak, amely a Húsvétra való felkészülés ideje. Nagyböjtben kerülték a lakodalmat, mulatozást.

Hamvazószerdát követő csütörtökön még fogyaszthatták még el a farsangról megmaradt ételeket, így ezt a napot csonkacsütörtöknek, vagy torkoscsütörtöknek is nevezik.

Torkoscsütörök népi nevei

Tánczos Erzsébet, Forrás: http://netfolk.blog.hu/

A hamvazószerda utáni csütörtököt csonkacsütörtöknek, a Székelyföldön kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek, torkoscsütörtöknek, tobzódócsütörtöknek, Nyugat-Magyarországon kisfarsangnak, Göcsejben dobozucsütörtök nevezték. Ezen a hamvazószerdát követő napon az egy napja tartó böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák.

Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon – szól a mondás.

Nem véletlen volt a neve zabáló, hiszen “feladat” volt az evés: meg kell enni mindent, ami húshagyókeddről maradt, hogy utána tényleg elkezdhessék a böjtöt. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Elmosták a zsíros edényeket, de teljesen, s nem is használtak állati zsiradékot egy cseppecskét sem, legalábbis régen így volt- még vasárnap is tartották a hús- és zsírmentes böjtöt.

Zalaváron úgy tartották, aki csonkacsütörtökön farsangi fánkot eszik, azt maga a csonka ördög ragadja magával, ezért csak vasárnap ették meg a maradékot.

A nap eredeti jellegére a moldvai csángók hagyományvilága mutat. A moldvai csángók e a napot ?kövércsitertek” mellett ?halottak húshagyatjik”, halottak húshagyata, néven emlegetik. Ezen a napon jó ételeket esznek, fánkot sütnek. Isten nevében ajándékot adtak a szegényeknek, akik ” cserébe” imádkoztak a család halottaiért, és azért is, aki az ajándékot adta.

Kövércsütörtökön mindenütt jó zsírosan főznek, folyton esznek, mert úgy vélik, hogy csak így számíthatnak bő termésre, kövér disznóra. Alsótanyán fánkot is esznek. Voltak azonban itt olyan családok, ahol utána pénteken, szombaton megtartóztatják magukat, mert – úgy tartják – zsíros gyomorral nem mehetnek át farsangvasárnapra. Ennek a pénteknek egyik neve: ?soványpéntök”.

Volt, ahol farsang utolsó teljes hetét is ?zabálóhét” néven emlegetik: Kilenc konc, egy mérce mácsik.

A kanász – épp úgy, mint Márton napján – vesszőt hozva szerencsét kívánt. Szalonnával jutalmazták meg.