A médiában sokat hallahattuk a Nemzeti Alaptanterv változásairól.  Gyakori téma a mindennapi testnevelés óra, és a 2013. szeptemberétől bevezetésre kerülő hit- és erkölcstan oktatás. Ezekről olvashatsz az alábbiakban.

A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről

Mi az a Nemzeti alaptanterv, és miért olyan fontos?
A Nemzeti alaptanterv (NAT) a magyar köznevelés tartalmi szabályozásának alapdokumentuma. A NAT a köznevelés egységének megteremtése, az iskolák közötti átjárhatóság érdekében – az iskolák szakmai önállóságát szem előtt tartva – lefekteti az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait. Meghatározza továbbá a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának feladatait.
Az új Nemzeti alaptanterv a tartalmi szabályozáson túl biztosítja a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését, a közjóra való törekvés megalapozását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék megtalálja helyét a családban, társadalomban és a munka világában.

Hogyan vezetik be az új Nemzeti alaptantervet?
Az új NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be. Így 2013 szeptemberétől az iskolák első, ötödik, kilencedik, valamint a hatosztályos gimnáziumok hetedik évfolyamainak diákjai fogják az új NAT alapján elkezdeni a tanulást.

Miért fontos a kerettanterv?
A Nemzeti alaptanterv alapján elkészült kerettantervek biztosítják, hogy minden gyermek egyformán hozzájusson azokhoz az ismeretekhez, amelyek műveltségét és a továbbtanulást, felnőttkori munkavállalást segítő versenyképes tudását megalapozzák. A tananyag törzsének központi kijelölésével az állam évszázadok óta annak a kötelezettségének tesz eleget, hogy gondoskodik a nemzeti és az egyetemes műveltség alapjainak átadásáról. Az adott iskolatípus azonos évfolyamain a kötelező kerettantervi szabályozás nemcsak átjárhatóvá teszi a gyermekek számára az iskolarendszert, de egyúttal a diákok életkori sajátosságait messzemenően figyelembe véve ésszerű nagyságú tananyag megtanítását írja elő.

Hol kapok bővebb információt az új kerettantervekről?
A kerettantervek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján érhetőek el, a http://kerettanterv.ofi.hu/ címen.

Konkrétan mit fognak oktatni az egyes iskolákban?
Minden iskola a kerettantervek alapján maga állítja össze az egyes tanórák tematikáját. Ezek összeállítása során figyelembe kell venniük az új Nemzeti alaptantervben foglaltakon alapuló kerettanterveket, amelyeket a területért felelős miniszter rendeletben tett közzé.

Van-e lehetősége az egyes iskoláknak a kiadott kerettantervtől való eltérésre?
Az iskolák a rendelkezésükre álló óraszámok 10%-ával szabadon rendelkeznek. Emellett az egyes tantárgyakon belül az időkeret 10%-ának felhasználásáról is szabadon dönthetnek. Az egyes iskolák helyi tanterve tehát közös alapokon nyugszik, de nem egyforma. A szabályozás emellett lehetőséget biztosít egyedi vagy alternatív kerettantervek akkreditáltatására is.

Hol lehet tájékozódni az egyes iskolák helyi tantervéről?
A helyi tanterv az iskola pedagógiai programjának része, amit a köznevelési törvény szerint nyilvánosságra kell hozni. Így minden intézmény köteles közzétenni pedagógiai programját a köznevelési intézmények tájékoztató rendszerében vagy saját honlapján.

Kiváltható-e az előírt mindennapos testnevelésóra egyéb, mozgáshoz kapcsolódó foglalkozásokkal, különórákkal?
A törvény szerint a heti öt testnevelésórából kettő kiváltható olyan oktatásszervezési formákkal, amelyeket a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezései meghatároznak. Ilyen lehet akár a táncoktatás, és számos más mozgásforma is. Egy másik kiváltási lehetőség az iskolai sportkörökben való részvétel.

Az újonnan bevezetett tantárgyak (hittan, illetve hit- és erkölcstan), illetve némely tantárgy óraszám-növekedése (mindennapos testnevelés) miatt lesz olyan tantárgy, amiből kevesebb órája lesz a gyermekemnek?
Az újdonságokkal járó óraszám-növekedés plusz órakeretben valósul meg, nem másik tantárgy(ak) kárára, ezért ezekkel párhuzamosan azok óraszáma nem fog csökkenni.

Kiknek lesz mindennapos testnevelésórája?
Mindennapos testnevelés órája 1-2., 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak lesz a 2013-2014-es tanévtől kezdődően.

A hit- és erkölcstanoktatásról

Mely évfolyamokon lesz kötelező az erkölcstan, vagy a helyette választható hit- és erkölcstanoktatás?
2013 szeptemberétől az első és ötödik évfolyamon, illetve hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamán lesz kötelező az erkölcstan illetve hit- és erkölcstanoktatás. Ezen évfolyamok mindegyike számára biztosítva lesz a tantárgyak közötti választás lehetősége is. A következő évektől felmenő rendszerben folytatódik a tantárgyak oktatásának kiterjesztése.

Mi a különbség az erkölcstan, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan között?
Az erkölcstan tantárgy tartalmát a Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettanterv szabályozza, követve a köznevelési törvény azon alapelvét, amely szerint ?a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését”. A hit-és erkölcstan tantárgy tartalmának meghatározása az azt oktató egyház joga és kötelessége, ebbe sem az iskola, sem az állam nem szól bele.

Jelent-e valamilyen különbséget a későbbi előmenetel szempontjából az, hogy ki mit tanult?
Nem. A hit- és erkölcstan választása semmiféle megkülönböztetéssel nem jár. A bizonyítványban és egyéb tanügyi dokumentumokban pedig minden tanuló esetében az ?Erkölcstan/Hit-és erkölcstan” megnevezés szerepel.

Lehet-e tanév közben a tantárgyválasztáson módosítani?
Erre nincsen lehetőség, a csoportokat tanév közben nem lehet átszervezni. A következő tanévre vonatkozó esetleges változtatási szándékot a szülőnek adott év május 20-ig kell írásban közölnie az intézményvezetővel.

Lehet-e a hit- és erkölcstan órát iskolán kívül megtartani?
Az iskola igazgatója és az órát tartó egyházi képviselő az összes érintett szülő írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján megállapodhatnak arról, hogy az órákat más időpontban, és akár más helyszínen tartsák meg.

A hit- és erkölcstant választó tanulóknak kell-e templomba járniuk vasárnaponként?
A hit- és erkölcstan tantárgy tartalmának meghatározása az azt oktató egyházi jogi személy feladata és joga, tehát ők határozzák meg annak tartalmát.

Egy iskolában vagy osztályban több egyház is tarthat hittanórát? Mit tehetek, ha az általunk preferált vallási közösség nem tart hittanórát?
Az egyházak nem kötelesek mindenhol hit- és erkölcstan órát tartani, így maguk dönthetik el, hogy melyik oktatási intézményben biztosítják a tantárgy oktatását. A folyamatban, az órák megszervezésében az iskola közvetítő szerepet lát el. Amennyiben egy adott intézményben valamelyik egyház nem vállalja a hit- és erkölcstan óra megtartását, erre azonban igény lenne, a szülő kérése alapján az intézményvezető felveszi a kapcsolatot az érintett egyházzal. Ha az továbbra sem szervez hit- és erkölcstant, a szülő választhatja más egyház oktatását, vagy erkölcstant fog tanulni a tanuló.

Forrás: Tanévkezdő Emminens, Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztató kiadványa

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2013-08-28