A pszichológiában a személyiségtipológiának nagy múltja van. 2500 évvel ezelőtt jött létre a temperamentum tan (melankolikus, kolerikus, szangvinikus, flegmatikus személyiségtípusok), amely Hippokratesz nevéhez fűződik. A XX. században Jung a kifelé forduló (extrovertált), illetve a befelé forduló (introvertált) emberek tudatát vizsgálva nyolc típust különböztetett meg.

Az Enneagram is ezen a vonulaton helyezkedik el és kilenc emberi alaptípust foglal rendszerbe. (Az “ennea” görög szó kilencet, míg a “gram/grammosz” ábrát jelent.) Sikerének az a titka, hogy amíg a többi személyiségtipológia csak leírja, jellemzi a különböző típusokat, addig ez segítséget is nyújt a kívánt változás irányában. Nemcsak 9 típust karakterizál, hanem a tipikus magatartások motivációira is rákérdez, megpróbál rávilágítani életrajzi összefüggésekre (családi háttér, neveltetés) és felfedi az élet- és magatartási mintákat. A hajtóerők, törekvések, külső és belső jellemvonások megfogalmazása mellett meghatároz együttműködési elveket, kezelési stratégiát és felhívja a figyelmet a lehetséges csapdákra, illetve a fejlődés útjára. Az Enneagrammal foglalkozva mélyebben megérthetünk másokat, és azt is megtanulhatjuk, hogyan lépjünk túl viselkedési sémáinkon. Fontos megértenünk, hogy az Enneagram nem skatulyáz! Meghatározza azt az alapkaraktert, amellyel születünk, és amelyre később a családi, társadalmi hatások rétege rakódik, és amely csak bizonyos, nagy stresszt vagy érzelmi felindulást okozó pillanatokban tör felszínre. De azt is megmutatja, hogy az adott karakter milyen irányban kell, hogy elmozduljon és fejlődjön annak érdekében, hogy boldogabb, teljesebb életet élhessen. Tudatában kell lennünk, hogy nincs jó vagy rossz karakter, csak más.  A karakterisztika remek eszközt nyújt a másik ember tolerálásához. Az Enneagram nem más, mint egyfajta lelki térkép az optimális együttműködés elősegítéséhez.

Enneagram a mindennapokban:

Ahhoz, hogy megértsük az Enneagram működését, tisztáznunk kell néhány fogalmat. A karakterisztika kulcsszava, nem meglepő módon, a karakter. Képzeljetek el egy finom, érett őszibarackot! A kemény magja, ami soha nem változik, az a karakter. Az erre rakódó puha, alakítható, “benyomható”, környezeti hatások (család, óvoda, iskola, társadalom, stb.) alkotta rétegek formálják a személyiséget. Amíg a személyiség egyes helyzetekben változhat, addig a karakter mindig állandó marad és igazán csak stresszhelyzetben mutatkozik meg (“kimutatja a foga fehérjét”). Személyiségünket állandóan formáljuk, hiszen másképpen viselkedünk otthon a szüleinkkel gyerek-szerepben, másképpen kollégaként, szülőként, barátként, szeretőként, főnökként, stb. Egy-egy embernek akár száz felvett stílusa, különböző arca lehet attól függően, hogy hányféle közegben hányféle szerepmintát követ.

A karakterek ismeretében talán már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy a manónk miért viselkedik úgy egy szituációban, ahogy mi nem tennénk, mert más típus. Minél jobban megismerjük a karakterjegyeit, annál inkább tudatában leszünk annak, hogyan lehet vele optimálisan együttműködni és segíteni őt, nemcsak a játszótér dzsungelében.

Besnyi Erika, Enneagram szakértő, tréner, coach írása

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. őszi (III.évf. 2.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2009-09-08.