Szeptember végén, betakarítás után, javarészt már túl a szüreten is, amikor az őszi vetéssel az eljövendőre készülünk, az ember Szent Mihály arkangyal, a mennyei seregek fejedelmének – mérlegére lép. Ekkor számot vetünk önmagunkkal, hogy mit tettünk jól és mit fogunk másképp tenni a jövő esztendőben. A Mérleg időszaka szeptember 23-október 21-ig tart.
Az esztendő estéje
Szeptemberben már egyre rövidebbek a nappalok, a sötét órák hosszabbodása pedig nyomasztólag hat ránk. Lelkünkben előjönnek a régebben elkövetett vétkeink, hibáink. Esténként, amikor együtt vacsorázik a család, ilyen idő tájt kérdezés nélkül is elmondjuk, ami a lelkünket nyomja. Az esztendő estéje az ember hajlott korát is megidézi, amikor visszafelé pörög a film, életünk története, amikor minden tettünk, a titkos tettek is vakító fényben, tisztán látszanak. A régebbi időkben sokan penitenciával, külön zarándokutakkal készültek a mérlegelésre, mivel aki a mérlegelésen könnyűnek találtatik, az elpusztul, az ég nem fogadja vissza lelkét. Szent Mihály, a mérlegelő igazságot tesz. Ebben a hónapban érdemes olyan meséket, mondákat olvasni gyermekeinkkel, amelyek az igazságról szólnak!
Kisfarsang
A zajos, vidám kisfarsang Szent Mihály napján (szeptember 29.) kezdődik és Katalin napjával (november 25) zárul. Szent Mihály mérlegére lépve nem csak a rosszat, hanem a jót is számba vesszük. Ez biztonságot, örömet ad, fölszabadítja testünket-lelkünket. A rosszat is csak oldottan lehet kimondani, a nagy vígságban, amikor a gátak, fékek, korlátok föl- és elszakadnak.
Szüreti mulatság
A régi falu népe a Mihály ünnepét követő vasárnapon szüreti mulatságot tartott, amely ősidők óta alkalmát adta a fölszabadult számadásnak. A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít, hiszen egy egész évi munka eredményével néz szembe a szőlőművelő. A mulatság a hálaadó misével kezdődött, amely után az ünneplők maskarába öltözve járják a falut. A menetben ez alkalomra választott bíró és bíróné díszes hintón vonulnak. Hátul, a hágcsón állva az alkalmi kisbíró tréfás szöveggel kiáltja ki a falu összes bűnét. A tréfa a bűnöket is gyűlölködés nélkül hozza föl, fölszabadít és oldozást ad. A menet élén a zenészek után lovas betyárok, huszárok vagy csikósok kísérik az ünneplőbe öltözött lányokat, akik a szalagokkal öltöztetett szőlőskoszorút viszik.
A gazdának öltözött legények újborral kínálgatják a népet, ez a hírverése az esti mulatságnak is. Estére mesterséges szőlőlugast készítenek, amelyről kötelező szőlőt lopni a mulatságra érkezőknek, a tetten ért tolvajtól pedig a csőszök zálogot vesznek.
A mulatság kellős közepén, a jókedv tetőfokán az egyik legényt bűnbaknak választja ki a közösség, akire mindenki rákiabálja a saját bűneit. Az alkalmi hóhér aztán jelképesen agyoncsapja a bűnbakot: a feje fölé tartott rossz cserépedényt furkósbottal szétüti. Ekkor csönd lesz, a bűnbak összeroskad, fehér lepedővel terítik le, majd elsiratják.
Ilyenkor minden vétek világosságra kerül. Az emberek kikiabálták a mások bűneit, amiből gyakran verekedés lett, ez azonban nem hozott haragot, hanem épp azt zavarta el; a két legény helyre tette egymást.
A téli sötét napok, amelyek fölnagyítják a bűnt, a bajt, s fokozzák az egymás ellen feszülő indulatokat, megtisztultan találták a hajdan volt falu népét, hiszen a bűnök kimondásával a közösség lelke megtisztulhatott.
Bővebb ismeretet a rovat cikkéhez felhasznált könyvekből kaphatnak: Civilizáció és kultúra, gyermekközpontú nevelés az organikus kultúra jegyében (Keszthely, Életfa Alapítvány 2000) Molnár V. József: Kalendárium (A könyv megvásárolható: Molnár Zoltán, Tel: 20/4488-699) Czárán Eszter: Világnak virága (Részletes ismertető és megrendelés: www.vilagnakviraga.hu)
Lőrincz Emese, alapító szerkesztő írása
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. őszi (I.évf. 3.sz.) számában jelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2011-09-21.
