Népi játékaink, mondókáink az évkör négy sarkalatos pontjához illeszkedő népszokások nyomán keletkeztek, népmeséink pedig szervesen illeszthetők a zodiákus rendszerbe. A természettől elszakadó, városban élő kisgyermekek számára ezek az egész év folyamán kapaszkodót jelenthetnek abban, hogy felfedezze a világban rejlő harmóniát. Cikksorozatunk negyedik részében az évkör téli szakaszához illeszkedő játékokat és meséket gyűjtöttük csokorba.
Az őszi napéjegyenlőség után tovább növekszik a sötét órák száma. Egészen a téli napfordulóig, Karácsonyig. A világosság nyugalmat, biztonságot, meleget adott, a sötétség titokzatos, veszélyes, bizonytalan érzést, félelmet kelt. Az őszi időszak végére a természetre a halál, az elmúlás, a sötétség hangulata a jellemző. A növények, szabadban élő állatok életfolyamatai teljesen lelassulnak. Az ember lelkére is a zártság, a befelé fordulás jellemző. Dermedt a világ, kővé, csonttá fagy a talaj, a vizeken gyakran jégpáncél van.
A Bak időszaka a téli napfordulóval, december 21-től jön el, de már előtte, az adventi időszakban megkezdődik a fokozott várakozás, a felkészülés a változásra. Az alvó világban egyre erőteljesebben jelentkezik a megújulás, az újjászületés vágya. Ezt tükrözik népszokásaink, hozzá tartozó énekes, mondókás játékaink is.
Megújulás, termésvarázslás
Az őszi id?szak végén (mint azt cikksorozatom 3. részében már említettem) már megjelennek a megújulásról szóló játékok, mint pl. Kiszáradt a diófa, és a különböző jókívánságokat, termésvarázslásokat tartalmazó játékok, mint pl. a Luca napi kotyolás. Luca napjától kell készíteni a Luca széket, amelyre felállva Karácsony éjjelén meg lehet látni az ördögöt, a boszorkányokat, a sötétség szimbólumait. A Katalin napi meggyfa ág, vagy a Borbála napi cseresznye ág vízbetétele, rügyeztetése is a majdani új életet idézik meg.
A Karácsony, a fény születésének várásáról szólnak a betlehemes játékaink, a Szentcsalád járás, Bő-kovács játékok is.
A téli napfordulón, a legsötétebb nap után, megszületik a fény. A napforduló tiszteletére, a fény születésének, Jézus születésének ünnepére díszítjük a fenyőfát. Ez az ünnep a család, a szeretet, az együvé tartozás, az év legbensőségesebb ünnepe.
Reg?sök
A világos órák száma lassan növekedni kezd, de a hideg még szorongatóan hat. Energiaszegény ez az időszak. Karácsonytól a regősök járták a házakat énekes köszöntőikkel, mondókáikkal: Kelj fel gazda, kelj fel; Adjon Isten füvet, fát; Háromkirályok-járás, aztán vízkereszttől megkezdődik a tél temetése, a farsang időszaka.
Farsang
A farsangi mulatságok, játékok lehetőséget adnak felszabadultabb tevékenységekre. Farsang idején jelképesen temetjük a telet. Ehhez kapcsolódó játékok a Kiszebábú égetése vagy vízbe dobása. Mondókáink, énekes játékaink is ezt a változást, mozgást fejezik ki: Kice-vice villő…; Aki nem tud táncolni…; Egyetem, begyetem karkantyú…
Megkezdődik a tavaszvárás, az új élet, az újjászületés előkészítése egyre erőteljesebben, ugyanúgy, ahogy a természet energiáinak megújulása is lassan elkezdődik. A Vízöntő időszakában már egy ?bakugrással? magasabban araszol a nap, a föld is kezd ébredezni. A tél sötét erői egyre jobban visszahúzódnak, ahogy a mondókákban is benne van. Játékainkban megjelennek a naphívogatók: Süss föl nap…; Új kőkút körül fut…; Pap utcában süt a nap…; Új hold, új király…; Süss ki, süss ki napocska; Jöjj fel hold, fényes hold; Süss ki, süss ki jó verő.
A fenti írást, a LurkóVilág felkérésére, Komáromi Gyöngyi, óvodapedagógus és tanár írta.
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2008. téli (II.évf. 4.sz.) számában jelent meg.
