Szent Luca ókeresztény szent volt, előkelő szicíliai családból származott. Lelki tisztaságával és alázatos életével példát mutatott. Hitéért szemért kiszúrták, majd vértanúhalált halt. Sok hagyomány fűződik e naphoz.

Mi a Luca-széke?

E napon kezdték készíteni a lucaszéket, s karácsonyig kellett befejezni. Csak férfiember készíthette. Minden darabját másféle fából kellett kifaragni. Volt, ahol hétféle fából készült, máshol kilenc-,tizenkét- vagy tizenhárom féléből. Szöget nem volt szabad beleverni, s enyvet sem használhattak. Bizony, aki ezt a nagy munkát időre befejezte, annak karácsonyra rendezett lett a lelke. Magával vitte az éjféli misére, s a székre állva, tû fokán- vagy lyukas fakanálon átnézve meglátta a pap szoknyája után kapkodó ördögöt, a falu boszorkányát.

Vessünk a gyerekekkel Lucabúzát!

E napon kezdték csíráztatni a lucabúzát. Ha szára hosszúra nőtt, jó szalmás termést vártak.

Ültess Te is lucabúzát a következőképpen:

  1. A cserép alján, a lyukra tegyél egy kavicsot,hogy később ne menjen ki ott a föld!
  2. Töltsd meg a cserepet háromnegyed részig földdel, ezután körkörös mozdulattal szórj bele egy marék búzamagot!
  3. Takard be földdel a tetejét, és óvatosan locsold meg!
  4. Szobában tartsd, és miden másnap locsold, s néhány nap múlva megláthatod, hogyan bújnak ki az első búzaszálak.
  5. Szúrj a cserép közepébe méhviasz gyertyát! A gyertya Jézus fénye, szeretete.
  6. Karácsonyra megnő a búza, ekkor kösd körbe világoskék szalaggal! A kék szalag Szűz Mária lelki tisztaságát jelenti.

(Forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága)

 

Luca búza másként!

Gyermekeim hittan csoportjában hagyomány, hogy advent előtt minden jó cselekedetért egy szem búzát kapnak. A Luca napjáig összegyűjtött búzaszemeket vetik aztán el, hogy karácsony estéjén is emlékeztesse őket arra, hogy jónak lenni jó…