Az embert nem csak cselekedeteiből, tetteiből, hanem beszédéről is meg lehet ismerni. Néhány mondat, szó, a maga hangsúlyával olyan, mintha egyéniségünk egészét nyújtanák át az embereknek, a gyermekeinknek.
A család
A gyermek beszédfejlődésében legfontosabb színtér a család. Meghatározó a szülők mintaadó beszéde, hiszen a beszéden keresztül neveljük gyermekeinket. A következő idézet szépen fejezi ki, a feltétel nélküli szeretet jelentőségét kapcsolatainkban általában és a gyermeknevelésben: ?A szeretet türelmes, jóságos, a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfelez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.? (1Kor.13,4-7).
Szeretet-kapcsolatban, egymásra hangolódva, szavaink hasonló jelentéstartalommal bírnak, jobban, kevesebb szóból értjük meg egymást. A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretetet kap, viszonozza azt. A gyermek alapvető életszemlélete, életérzései korán kifejlődnek. A kutatók többsége azt állítja, hogy a gyermek alapvető személyisége, gondolkodásmódja, beszédstílusa és egyéb döntő jellemvonásai ötéves korára kialakulnak.
A szókincsről
A magyar nyelv szókincsét a lexikon adatai 800 ezer ? 1 millió szóra becsülik. Hogy ebből valaki mennyit ismer, az egyénileg teljesen különböző. A szókincs mennyiségi és minőségi kialakulása függ a környezetünktől, az érdeklődésünktől, a műveltségünktől. Az anyanyelv elsajátítása, a szókincsünk bővülése egész életünkön át tart és az mindenkinél szinte azonos minta szerint történik.
1-2 éves korban ez a fejlődés gyors, az új szavak hirtelen bukkannak fel a gyermek szókincsében. Ez a gyors fejlődés az első iskolaévekben is mindig megtalálható. Ebben a korszakban megy a legkönnyebben az idegen szavak tanulása.
Az egyéni szókincs kialakulását nagymértékben meghatározzák a gyermek környezetéből jövő hatások és a neveltetés sajátosságai. A szókincs nagyságának pontos megállapítása a gyermeknyelvben lehetetlen. Egy hatéves gyermek aktív szókincse körülbelül 13-14000 szóból áll. Ez azt jelenti, hogy a gyermek 1 éves korától 6 éves koráig átlagosan napi 8 szót tanul meg.
Hogyan is bővül a szókincsünk?
A gyermek újabb és újabb szavakat hall az óvodában, szüleitől, játszótársaitól, a rádióból, a tévéből. Ezeket összegyűjti és feldolgozza. Az új kifejezéseiket összeköti a tapasztalataival, majd az új szavakat megpróbálja használni. Így fordul elő, hogy a gyermek passzív szókincse (azok a szavak, amiket megért) mindig nagyobb, mint az aktív (azok a szavak, amiket használ). Gyermekeink szókincse nap mint nap bővül azáltal, hogy új tárgyakkal, folyamatokkal, összefüggéssekkel ismerkedik meg. Néhány jótanács ezzel kapcsolatban:
Beszélgessünk!
A képeskönyvek rengeteg beszédtémát szolgáltatnak. Kezdjünk el beszélgetni, közben nevezzünk meg különböző dolgokat, tulajdonságaikat, funkciójukat.
Magyarázzunk!
Magyarázzuk el gyermekünk szintjének megfelelően a dolgokat. Pl. ha állatkertbe megyünk, magyarázzuk el, mit jelent ez a fogalom, hogy a gyermek tudja valamilyen konkrét dologhoz kötni.
Ismételjünk!
Ismételjünk meg különböző helyzetekben és alkalmakkor olyan szavakat, amelyek a gyermek számára addig ismeretlenek voltak. Minél gyakrabban hall a gyermek egy szót, annál könnyebben jegyzi meg és kezdi használni.
Adjunk megerősítést!
Mindig erősítsük meg a gyermeket, amikor új szót használ, még akkor is, ha eleinte nem tökéletesen mondja. Ismételjük el a szót érthetően, de ne kérjük, hogy ismételje el újra.
A fenti cikket a LurkóVilág felkérésére Oláh Andrea, logopédus írta.
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. téli (I.évf. 4. sz.) számában jelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-07-21.