A testvérek közötti örökös csatákat látva nehéz elhinni, hogy a testvérkapcsolat minden fél számára előnyös lehet, még a beszédfejlődésben is.

A kezdeti nehézségek után idővel a testvérek segítik egymást abban, hogy többet kommunikáljanak, mint egyke kortársaik, ezáltal kifejezőkészségük, szókincsük jobban fejlődik. A kisebbik idővel megtanul egyezkedni, érvényesülni a nagyobbik mellett. Az idősebbet pedig elősegíti mind az identitás-, mind az intellektuális fejlődésben.

Lacus négy éves nagyfiú, büszke óvodás. Sok kis barátja, játszótársa van. Egy napon az óvónéni elpanaszolta édesanyjának, hogy Lacus az utóbbi időben sokat verekszik, rosszalkodik és nagyon gyorsan, kapkodva beszél, kiabál. Édesanyja is észrevette a változásokat, otthon éjszakánként előfordult, hogy bepisil, nyugtalanul alszik.

Elvitte Lacust egy kivizsgálásra, ahol mindent rendben találtak. Egy pszichológussal történt beszélgetés során előtérbe került a családi esemény: kistestvére született. Amíg csak Ő volt kisgyermek a családban, övé volt minden figyelem. Édesanyja csak neki mesélt, csak vele mondókázott, csak neki énekelt. Amikor a kistesó megérkezett, minden megváltozott Lacus körül, már nem csak ő volt a figyelem központjában, édesanyja kevesebb időt tudott vele tölteni mint azelőtt.
Idő kell Lacusnak, hogy megértse, azért, mert kistestvére van, ő továbbra is fontos szüleinek, ugyanúgy szeretik őt most is, mint korábban. Az érem másik oldala…

Bence már majdnem 3 éves és óvodába készül. Édesanyja nagyon aggódott, hogy fogják kisfiát megérteni a gyerekek vagy az óvónénik, mivel még nem beszél. Mindent megért, mindent megcsinál, amit csak kérnek tőle, de nem beszélni, gesztusokkal fejezi ki magát. Bencének két nagyobb testvére van, akik sokat beszélnek hozzá, sokat mesélnek neki és mégsem hajlandó megszólalni. Az óvónénik nyugtatták az anyukát, hogy idővel Bence a sok gyerek közt megtanulja kifejezni magát.

A beszédfejlődés késésének oka lehet, hogy több testvér mellett a családban kevesebb lehetőség van ?gyakorolni? a beszédet. Azaz kevesebb négyszemközti figyelem jut a beszéd elsajátításának idején egy gyerekre. Ez természetes dolog, kedves több gyerekes anyukák, ne legyen lelkiismeret-furdalásuk!

Későn kezd beszélni az a gyerek is, akiknek sok nagyobb testvére van, mert azok buzgón tolmácsolnak neki, amikor valamit a saját nyelvén el szeretne mondani. Ezért se ideje, se szüksége nincs rá, hogy megtanulja megfelelően kifejezni magát. Az is lehet, hogy a nagyobbak folyamatosan beszélgetnek egymással, a nagy hangzavarban neki csak kevés alkalma adódik arra, hogy kettesben beszélgessen velük. A fent leírtak mellett azonban nagy segítség is a kicsinek, hogy van testvére, akitől mintát vehet az utánzásra, ami a beszéd alapja!

Ikernek lenni

Az ikrek létének egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy fogantatásuk pillanatától kezdve ott van velük a testvérük. Tökéletesen kiismerik egymást, igen érzékenyek ikertestvérük lelkiállapotának változásaira. Nem csoda, hogy bizonyos jellemzőik már kisgyermekkorukban eltérnek az egyedül vagy más életkorú testvérrel együtt nevelkedő gyerekekétől.

Sok ikerpárnál tapasztalható, hogy a beszédfejlődés elmarad az átlagostól. Ennek egyik magyarázata, hogy az ikres mamának nincs annyi lehetősége a személyes foglalkozásra, párbeszéd kialakítására egy-egy gyerekével, mint annak, aki csak egyet nevel. A másik okot abban kereshetjük, hogy az ikreknek nincs is olyan nagy szükségük a választékos kommunikációra, mint az egykéknek: idejük nagy részét egymás társaságában töltik, sokszor szavak nélkül is jól megértik egymást. Nem ritka, hogy csak legfontosabb szükségleteikről ?tájékoztatják? környezetüket, egymás közt pedig sajátos ?ikernyelvet? használnak.

Ezt a szoros kapcsolódást tapasztalhatjuk meg a kiscsoportban, ami teljesen természetes, és ami a középső csoporttól nagymértékben oldódik. A felnőtt odafigyelése kettejük kapcsolatára, ugyanakkor egyediségük kiemelése sokat segít abban, hogy nyissanak, mások felé forduljanak, kialakítsák egyéni, saját kommunikációs viszonyulásaikat. A testvérrel való kapcsolat magabiztossága ad erőt, érzelmi és motivációs bázist ehhez a nyitáshoz, és mások befogadásához.

 

A fenti cikket a LurkóVilág felkérésére Oláh Andrea logopédus írta.

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2010. őszi (IV. évf. 3. sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2011-07-13.