Óvodai anyák napi ünnepségek kedvenc verseit gyűjtöttük csokorba.

Orgoványi Anikó:
MEGLEPETÉS

Az ünnepre készülõdve
rajzoltam egy képet,
anyák napja alkalmából
átadom most néked.

Lerajzoltam sok virágot,
mindegyik más fajta,
de a legszebb nyíló virág
mégis te vagy rajta.

Én meg kicsi bimbó vagyok,
a virág gyereke,
neked adom a rajzomat,
ölelést kapok-e?

Orgoványi Anikó:
AZ ÉN ANYUKÁM A LEGSZEBB A VILÁGON

Az én anyukám a legszebb a világon,
az arca napsugár, szeme mesés álom,
homlokán a Holdnak ragyogását látom,
nincs nála gyönyörûbb kerek e világon!

Ölelése bársony, puha pihe karja,
haja omló selyem, arcom betakarja,
édes a mosolya, igazgyöngy kacaja,
nincs is a világon több ily édesanya!

Meleg párna öle, mikor hozzá bújok,
csak miénk a világ, ha fülébe súgok,
huncutul ránézek, visszamosolyog rám,
nincs szebb nõ a földön, mint az édesanyám!


Orgoványi Anikó:
AZ IGAZI ANYÁK NAPJA

Az igazi anyák napja a születésnapom,
mert anyukám akkor vált anyává,
azon a napon.

Elõbb lány volt,
aztán nõ, – igen csinos,
majd menyecskébõl kismama lett,
velem várandós.

Így szeljük mi minden évben
a szülinapi tortát:
Köszöntelek Édesanyám,
Boldog Anyák napját!

Édesanyám

Édesanyám
tulipánfa,
édes-kedves
minden ága.
Egyik ága
édes lelke,
hogyha sírnék,
átölelne.

Másik ága
kedves karja,
lázas testem
betakarja.
Édesanyám
tulipánfa,
engem ölel
minden ága.

Donászy Magda
Ajándék

Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.

Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.

Elkészült a madár,
nem mozdul a szárnya…
Pedig hogyha tudna,
a válladra szállna.

Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban,
amit anyák napján
mondani akartam.

Donászy Magda
Nagyanyónak

Édes-kedves Nagyanyókám!
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak
is van édesanyja.

Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe.

Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.

Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.

Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.

 

Orgoványi Anikó:
AZ ÉN NAGYMAMÁM

Tündérek küldötte,
hajnali nap fénye,
szelíd szellõ szava,
az én nagymamám.

Angyalok követe,
kalács édessége,
szívem melegsége,
az én nagymamám.

Együtt kacag velem,
felszárítja könnyem,
mindig megért engem,
az én nagymamám.

Legszebb ajándékom
is tõle kaptam ám,
a legdrágább kincsem,
az édesanyám.

Donkó László
Anyák napján

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

Köszöntelek anyám
édes gyermekszóval
áldjon meg az élet
minden széppel, jóval!

Könnyet sose ejtsél,
mosoly legyen szádon,
hisz te vagy a legjobb
nékem a világon!

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

 

Móra Ferenc
Anyának

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.

Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fûszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.

 

Mentovics Éva
Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.

Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
– bármi rosszat tettem.

Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.

Beszédre is tanítottál –
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.

Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám
úgy szeretlek téged.

 

 

Hétvári Andrea
Fügefácska

Ezerágú fügefácska
ezer ágán rügyet old,
ki barangol kerek égen,
nyarat õriz, telet olt:
– Sugarammal betakarlak,
ezerágú kicsi fa,
melegítsen aranyágam,
a világnak mosolya.

 

Éj sátrában

Éj sátrában
Hold képében
hulló harmat
völgy ölében
én a földön
Te az égben
látlak Téged
Nap képében
Te tisztáson
én erdõben
fogjuk egymást
fában, kõben
Te csillagon
én az éjben
Téged hallak
fény ölében
én patakban
Te a parton
látatlan is
látod arcom
én árnyékban
Te a fényben
lépted hallom
fû tövében
Éj sátrában
völgy ölében
átölellek
Hold képében