Az aratás hálaünnepe a Nardini óvodában

aratás hálaünnep

Egy óvodai tanév folyamán az első vallásos ünnep az aratás hálaünnepe. Ez az ünnep magába foglalja a természetben átélt tapasztalatokat, mint amilyen a növekedés, gyümölcshozás, beérés, aratás és a hála a termésért. A világ és az élet kapcsolatba lép minden dolgok teremtőjével, Istennel.

Az óvónő és a gyerekek, már napokkal azelőtt összegyűjtötték a terméseket. Sok tapasztalatot nyertek a gyerekek egy mezőnek, egy kertnek, vagy egy pékségnek a megtekintésével.

Az aratás hálaünnepéhez a termések mellett, szükségünk van: almára, almamagra, napraforgóvirágra, búzakalászra, búzaszemre, szőlőre, kenyérre stb. A kör közepére egy kerek terítőt helyeztünk le. Lehet barna vagy sárga színű is.

Megfogtuk egymás kezét és egy olyan kört alkottunk, mint egy kerek asztal, vagy Föld, Nap, mint egy virág, vagy egy alma.

A terítő közepére egy vázába kalászt helyeztünk majd kezünkkel, testünkkel, eljátszódtuk, ahogy a szélben ringatózik egy kalászt, vagy egy búzaföld, ahogy nehézkesen meghajtja a fejét és várja, hogy learassák. Egy letakart kosarat tettem a körbe, amelyben azok a termések voltak, amelyeket az elmúlt napokon már megfigyeltek a gyerekek: piros almák, napraforgóvirág, szőlő, tálkák almamaggal, stb. Minden gyermeknek jutott egy-egy adomány a kosárból. Az adományokat a következő képen osztottuk ki:

Egy gyermek a kosárhoz ment és felemelte a terítőt, választott egy adományt, odavitte az egyik gyermekhez és a nyitott tenyerébe tette. A megajándékozott gyermek a terítőre tette amit kapott, majd a kosárból megajándékozott egy másik gyermeket.

Az adományok feltüntetése és kiválasztása által a gyerekek megtapasztalják azoknak az értékét. Az adományok tartásában, adásában, elfogadásában kifejlődik a gyermek lelkében egy óvatosság, tisztelet, egymáshoz való ragaszkodás, ajándékozásban való öröm.

Egy kis fehér terítőre helyezett kenyeret a gyerekek körbeadtak és közben ?hagyták a kenyeret beszélni”:

Én kerek vagyok.
Én barna vagyok, mint a föld.
Én illatozom.
Engem lisztből sütöttek, stb.

A kenyeret a terítő közepére helyeztük.

Az aratás ünnepének a lényege, hogy Isten az eredete minden dolognak és minden adománynak ő az ajándékozója. Ezzel az ünnepléssel a jó Istennek mondunk hálát.

Meggyújtottunk egy gyertyát, egyszer méltósággal körbe hordoztuk, majd a terítő közepére tettük. Egy rövid hálaadó imát fogalmaztunk meg:

Jóságos Isten!
Te vagy a mi központunk.
Te vagy az ég és föld teremtője.
Te vagy a mi Atyánk.
Te gondot viselsz ránk.
Te a föld termését ajándékozod nekünk.
Te magot és kenyeret ajándékozol nekünk.
Bort és szőlőt ajándékozol nekünk.
Virágokat ajándékozol nekünk.
Te almafát és almákat ajándékozol nekünk. Stb.
Köszönjük Neked

Ez az aratási hálaünnep, az eucharisztiának egy elő ünnepe. Az asztal, a terítő, az adományokkal egy oltárrá alakul. Az asztal elkészítése, a tiszteletteljes bánásmód ezekkel az adományokkal, a kéznek a tartása, az elfogadás, ajándékozás, a hála, a dicséret, a kenyér elosztása, az étkezés olyan elemek, amelyeket az eucharisztia ünneplésében is megtalálunk.

Mindezek után megszületik a gyermek lelkében az ajándékozás, befogadás, hála és a tisztelet.

Nagy Enikő (Krisztina nővér), óvodavezető írása

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-10-29

Szerzői jogok

A LurkóVilág.hu honlapon megjelent írásokat a LurkóVilág felkérésére írták gyermekértő szakemberek, óvodapedagógusok és szülők.
Azok átvétele, másolása, más portálon való megjelenítése csak előzetes hozzájárulásunkkal lehetséges. 
Szerkesztőségünk elérhetősége: lurkovilag@lurkovilag.hu

További írások, amik érdekelhetnek!