Szüreti népszokások és az őszi ünnepkör néphagyományai a tési óvodában

Az őszi jeles napjaink megünneplésének keretében a Mihály-napi és a Márton-napi népszokások, néphagyományok mellett a szüreti népszokásokkal találkozhattak óvodásaink.

Mihály napja a gazdasági év fordulója, mely során a pásztorok számot adtak a rájuk bízott állatokról. Szent György napján hajtották ki legelőre állataikat, Mihály napján pedig vissza a falvakba. Ekkor fizették ki a pásztorok bérét is.
A Mihály-nap a ?kisfarsang kezdete” is egyben. Mulatozásba, vásározásba kezdtek az emberek, mivel ezen a napon rendezték sok helyütt az országos nagy vásárokat. Itt árultak a vargák, kádárok, csizmadiák, szíjgyártók stb. Az árusok mondókákkal, kikiáltókkal csalogatták vevőiket. Az emberek nemcsak vásárolni mentek, hanem ismerkedni, beszélgetni. Ez a nap a munkatilalom és a cselédfogás napja is volt egyben, sok helyen viszont a szüret megkezdésének az ideje.

Mihály-napi szólások

Sokféle időjárással kapcsolatos szólásmondás ismeretes:

  • Ha a fecskék nem repülnek el Mihály napjáig, hosszú őszre lehet számítani.
  • Ha Szent Mihálykor itt van a fecske, vígan legel a kecske.
  • A pásztorok az állatok viselkedéséből következtettek az időjárásra: Ha Szent Mihály-nap éjszakáján a disznók és juhok összefeküdtek, hosszú erős telet vártak, ellenkező esetben gyengét.
  • A természeti változások ideje is ez a nap: Megszakad a fű gyökere.
  • Aki Szent Mihály napján szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot, mert nem bölcs ember.

 

A gyerekek az ünnep jelentőségén túl a régi állattartási szokásokkal, hagyományokkal, az állattartók életmódjával, a vásári szokásokkal, hagyományokkal, az ünnephez kapcsolódó népi időjárási természeti megfigyelésekkel, és a jeles naphoz fűződő népi szólásmondásokkal is megismerkedhettek.

Kisfarsang ideje

A jeles napot egy Mihály-napi vásárral és ahhoz kapcsolódó ?kisfarsanggal” ünnepeltük meg, felidézvén a korabeli szokásokat, hagyományokat. A hét folyamán kézműves foglalkozásokon vásári portékákat készítettünk. Mézes kalácsot sütöttünk, színes fagyöngyökből ékszereket fűztünk. Kukoricát pattogattunk és fűztünk ékszereknek és dekorációnak. A gyerekek által szüretelt almából kompótot készítettünk, majd kukoricaszárból kunyhót. Utóbbit az udvaron állítottunk fel, ezzel is felidézve a pásztorok szabad állattartását, életmódját.
A hét folyamán a közösen összegyűjtött képanyag segítségével megismerkedhettek a juhász, kondás, gulyás, pásztor kifejezésekkel, munkájukkal, viseletükkel. Vetélkedőkön, játékokon vehettek részt, ahol ügyességükért krajcárokat gyűjthettek, amelyből a vásárban saját készítésű vásárfiákat vettek.

Vásári kikiáltók

A portékák készítésekor vásári kikiáltókat tanultunk. A hét örömteli készülődéssel és lázas izgalomban, versengésben telt, egészen a Mihály-napi vásárig. A gyerekek e jeles napon helyi népviseletet idéző ruhába, a lányok kékfestőbe, a fiúk pásztornak öltöztek. A csoportszobahatalmas korabeli vásári forgataggá változott, ahol árusok, mézeskalácsos, rőfös, madzagos, kalapos, pereces, almaárus, virágárus csalogatta kikiáltóval portékájához az ?asszonyokat”, ?leányokat” és ?legényeket”, akik gyalog vagy lovas kocsin érkeztek.

Mézes bábot vegyenek,
Finomat és szépet.
Ide néz, törökméz,
Fele cukor fele méz.

Medvecukor, marcipán
Mézes málé, Marcikám!
Ha kimondod ?m” nélkül, elviheted emlékül.

Itt a kalap kerek kalap.
Fogd a fülét, mert elszalad.
Kicsit zsíros, kicsit csajla.
De a füled eltakarja.

Asszonyok, asszonyok!
Gatyamadzag,
pendelymadzag,
vékony madzag,
vastag madzag,
keskeny madzag,
fehér madzag,
sárga madzag!
Nem dicsérem,
jól megmérem,
tessék kérem!

Perecet vegyenek!
Frissek, még melegek.
Sósak, sósak, jó ropogósak!

Az ?asszonyok” és ?leányok” kiskosaraikba gyűjtötték a vásárolt portékáikat, a gyümölcsöket, mézeseket, ékszereket, levendulát, kukoricát. A vásárt jókedvű mulatozás követte, ahol a ?legények” táncba vitték választottjaikat, akiket vásárfiával ajándékoztak meg.
Vásár közben ?keresd a kukoricát” ügyességi játékra került sor, ahol a résztvevők plusz krajcárokra tehettek szert. A mulatozás az udvaron zárult a kukoricakunyhó birtokba vételével és a közösen készített almakompót elfogyasztásával. A gyerekek a nap végén szüleiket örvendeztették meg saját készítésű vásárfiáikkal, melyet kiskosaraikban vihettek haza emlékül.
Az ünnep népi vonatkozásán túl óvodásaink a Mihály névhez fűződő keresztény vonatkozással is megismerkedhettek, Mihály arkangyal személyével és Bibliai szerepével.

Domján Ildikó, tagóvoda vezető írása

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-01-16

Szerzői jogok

A LurkóVilág.hu honlapon megjelent írásokat a LurkóVilág felkérésére írták gyermekértő szakemberek, óvodapedagógusok és szülők.
Azok átvétele, másolása, más portálon való megjelenítése csak előzetes hozzájárulásunkkal lehetséges. 
Szerkesztőségünk elérhetősége: lurkovilag@lurkovilag.hu

Játékajánló

Csatlakozz Te is!

További írások, amik érdekelhetnek!