Botog Emília a Nardini Napközi otthon Szent Antal csoportjának óvónője vagyok. A téli ünnepség sorozatra való felkészülés mindig nagy örömet jelent számomra.
Ezek közül először a Mikulás érkezik. Ez az ajándékozó jóság ünnepe. Az ünnepi előkészületünk leglényegesebb eleme a várakozás, a rákészülés, amit követ majd a beteljesedés. A meglepetés azonban akkor az igazi, ha valóban izgatott, várakozó készülődés előzte meg.
Hagyományosan dalokkal, versekkel köszöntjük a Mikulást. Ezeket jó előre megtanuljuk, az előző évben megismerteket felelevenítjük.
Feldíszítjük a termet papírból, szalvétából hópelyheket vágunk, ezeket az ablakokra ragasztjuk, vagy lelógatjuk a teremben és ezek minden kis légmozgásra meg-meg lebbenek, mint az igazi hópihék.
Lefestjük a Mikulást, ahogyan az emlékeinkben él, ahogy elképzeljük, és ahogyan közeleg fehér, havas utakon, rénszarvas szánján. Az elkészült rajzainkkal megajándékozhatjuk a Mikulást, amikor megérkezik majd. Mikulás könyveket nézegetünk, mesélünk. A mese meghallgatása után levelet írunk a Mikulásnak.
Ekkor készítjük az adventi koszorút, melyre négy gyertyát helyezünk. A karácsony előtti 4. vasárnap után gyújtjuk meg az elsőt, aztán minden vasárnap után egy újabbat. Adventi naptárat is elhelyezzük a csoportba, minden nap egyet kinyitunk és imádkozunk azokért, akiknek a nevét ott találjuk. Rövid betlehemes játékot is betanulunk és előadjuk a szülőknek.
A karácsonyi ajándékkészítésünk, a karácsony díszek elkészítése az egész adventi időszakra folyamatos babirkálást jelent számunkra. Mindig csak néhány gyerekkel dolgozunk, beszélgetünk, énekelünk, verselünk, mesélünk. Mesélünk arról a karácsonyról is, amikor Jézus megszületett, gyerekeknek írott kis bibliai történeteket olvasunk. A termet, ha feldíszítettük és az ajándékok is készen vannak kimegyünk az utcára is, megnézzük hogyan készülődnek környezetünkbe a karácsonyra.
Botog Emília , óvodapedagógus írása
A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-11-07
