A magyar nép farsangi szokásai, hagyományai komoly alapokon nyugszanak, amelyek az évek során erőteljes változásokon mentek keresztül. Fontos nevelő feladatunk, hogy felhívjuk gyermekeink figyelmét hazánk hagyományainak értékeire, kultúrájának gazdagságára, kialakítani bennük a tudatos hagyományápolásra való hajlamot.

Óvodánk sajátos hagyománya, hogy a farsangi karnevál napját megelőzően farsangi napokat tartunk. A napokat a csoportok egyéni elképzeléseik, ötleteik alapján valamilyen farsanghoz kapcsolódó „címmel” ruházzák fel és a napi tevékenységek, ennek jegyében zajlanak. A farsang napját követően a hagyomány szerinti „Kiszebáb” égetésével, versekkel, rigmusokkal elkergetjük a telet.

A hagyományok értékeinek, tartalmainak gyermekek felé való közvetítése nagyon eltérő az óvodai nevelést tekintve. Teljesen más lehetőségei és jelentőségei vannak a hagyományápolásnak egy olyan környezetben és közösségben, ahol a hagyományoknak gyökerei és jelen korunkra átörökített értékei vannak, mint egy nagyvárosi környezetben, ahol a gyermekeket a modernizációs ingerek bombázzák és a családi háttérből sem kap semmiféle hagyományt ápoló tartalmat. Ezeket a lehetőségeket nekünk, pedagógusoknak figyelembe kell vennünk és ennek megfelelően kell a hagyományápolás megfelelő közvetítését megvalósítani. Az autentikus és a modern elemek keveredésével olyan – óvodás gyermek által is megérthető és elfogadható – értékeket teremthetünk, amelyek közvetítik a múlt értékeit, de a ma gyermekének is örömteli élményeket nyújtanak.

A farsangi hagyományok lényeges autentikus elemei: az alakoskodás (egy álarc segítségével valamit vagy valakit megjeleníteni), a vidámság, evés-ivás, a dramatikus és ügyességi játékok, színjáték, zene, tánc, népi műveltségtartalmak és a külsőségeket megteremtő alkotótevékenységek egy modern köntösbe bújtatva, élmény gazdag és értékteremtő lehet az óvodás gyermek számára.

Csoportunkban a farsangi napok „mintás nappal” kezdődtek. A gyermekek pöttyös, kockás és csíkos ruhában, kellékekkel jöttek óvodába. Mintás szemüvegeket festettünk, párkereső és érzelem játékokat játszottunk, amelyben tudatosítottuk az érzelmeink és a környezeti változások közötti összefüggéseket – hogy a téllel a szomorúságot is elkergetjük.

A második napunk a „Kalapos nap” volt, amelyen a gyermekek különböző karaktereket jelenítettek meg egyetlen kalappal(pl. Bohóc, kalóz, cowboy). A kalapokkal dramatikus és ügyességi játékokat játszottunk. Farsangi dalokra, versikékre körben jártunk, kalapokat cserélve; amikor véget ért, mindenki a fejére téve a kalapot, a karakternek megfelelően pózolt. A célba dobó és a vándorló kalap játékok nagy sikert arattak. Aki igényelte a nap során, az a kalapnak megfelelő arcfestést kapott.

A harmadik nap az „állatfarsang” napja volt.

A magyar farsangi dramatikus szokáshagyományban rendkívül kedveltek és népszerűek voltak az állatot megjelenítő játékok. Az állatos témakör a gyermekekre ma is minden tevékenységformában motiváló hatással bír. A gyermekek a folyamatos érkezés során beültek az „Arcfestő székbe” és megrendelték a kiválasztott állatmaszkot. Közben elmesélték, hogy miért azt az állatot választották és annak melyik tulajdonságát szeretnék megszerezni. Amikor minden állat életre kelt, játékokat játszottunk. A”fúj a szél…”játékban állat tulajdonságokat kellett mondani. A családkereső játékban az állatos dalok éneklése végén mindenki megkereste a családját. Mozgásos játékokban az állatok mozgását utánoztuk.

A farsangi napok során alkotásokkal igyekeztünk környezetünket is megvidámítani, a farsangi hangulatot fokozni. A vidám bohócokat krepp papírokból, sodrással és kötözéssel készítettük, majd mulatságos pózokban hálóra lógattuk. Színes kartonokból kalapokat készítettünk, amelyeket arcok, kezek, lábak hozzáadásával életre keltettünk és egy kalapvárost készítettünk a falon.

A farsangi napok a vidámsággal, játékokkal, alkotással, a tudás és műveltségtartalmakkal nagyon jól készítették elő a farsangi karnevál napját, de a legfontosabb értéke a napoknak, hogy A GYERMEKEK JÓL ÉREZTÉK MAGUKAT!

Molnárné Szegedy Marianna , óvodapedagógus írása

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2016-02-10