Az alábbi farsangi népi játékot Tóthné Iváncsics Gyöngyi (Lurkó Kuckó Óvoda, Őrtilos) állította össze.
Család – asztalnál ül, mama- kukoricát kopoz, gazda, gazdasszony, asztal el?tt a rongyszőnyegen, gyerekek- kisfiúk kukorica csutából építenek, kislányok rongybabáznak
jobb oldalon – ül a kecske (egy fiú leterítve leped?vel, kezében botra erősített kecske- fej, csattogtatható szájjal), gazdája, zenész és a vevő ( 4 fiú)
Óvónők éneklik:
A, a, a, a farsangi napokban?
(Király Lajos: Somogyi Népszokások, 39.o.)
A kecske gazdája el?relép, kopog a bottal, és mondja:
– Behozhatom a turkámat?
Gazda:
– Be, be gyertek csak!
Zenész csattogtat a kukoricaszárból készült csattogóval. (Bejön Kecskéjét vezetve a gazda, a zenész, a vevő).
Gazda:
– A kecskének négy a lába ötödik a farka,
Árkot ugrik, nagyot botlik, fogja meg a gazda!
Kecske:
– Kecske mondja-mek, mek, mek
ha közel jössz, megdöflek! (lányok felé bök)
Lányok megijednek, sikkantanak.
Kecske:
– Kecske mondja mek, mek, mek,
nem ugrálok én kendnek!
Gazda:
– Eladnám én ezt az állatot, ha jól megfizetnék!
Vevő:
– Hát mennyiért adná?
Gazda:
– Megér ez kétezer forintot!
Vevő:
– Nagyon drága! Miféle kecske ez, hogy ilyen drágán adná?
Gazda:
– Hát bizony, ez nagyon jó állat! Fiatal, ficánkol, de csuda jó tejel?! Annyi tejet ad, hogy még a csatornába is jut belőle!
Vevő:
– Mutassa csak, hol a t?gye? Hiszen ez bakkecske! Nekem még ingyen sem kell!
Gazda:
Gyere kiskecském! Akkor megyünk haza, nekem aranyat érsz!
Hipp, hopp?
(Jeles Napok, ünnepi szokások- Jelenlévő múlt, 54.o.)
Éneklés végén a gazdasszony fánkot húz a fakanalukra, kimennek a többi fiúhoz, leteszik az eszközöket. Fiúk mind felállnak, láncos botot fölveszik, sorba, botot földhöz ütve mennek a család elé- körben járva:
Haj szőkicske, szőkicske?
(Jeles, napok, ünnepi szokások- Jelenlévő múlt, 57.o.)
Haj szőkicske, szőkicske,
Hajtsátok ki a fassangot,
Majd szépénekeket mondok.
Futok, megyek Dunába,
Fogok fényes halacskát,
Teszem tányérkámba,
Küldöm Istenkének.
Haj szőkicske, szőkicske,
Hajtsátok ki a fassangot
(leteszik a botot, lányoknak mondják, rájuk mutatva, csúfolódva:)
Húshagyó, húshagyó-
a lányokat itthagyó;
húshagyó, húshagyó,
itt maradt az eladó!
Lányok felpattanva, mérgesen visszafelelnek:
Rönköt emelj, szakadj meg,
mért nem házasodtál meg!
Fiúk:
Egy-két tojás nem a világ,
vakuljon meg aki nem ád!
Lányok:
Házasodj meg vén kappan,
vedd el ezt a mosdatlant!
Fiúk:
Válogatós vadalma,
annak is a legrossza!
(Eközben a fiúk leteszik a botot, egyik fiú a söpr?t veszi a kezébe, söprűvel a kezében énekli, végén eldobja a söpr?t.)
Kinek nincsen párja,
keressen magának.
Mert, ha nem jut néki,
söprű marad néki!
(lecsapja a söprűt, mindenki párt keres)
3-4x játsszák, negyedszerre a lányok lányokat választanak párnak, a fiúk leguggolnak, a lányok körbe forognak a párjukkal, a fiúk néha meglebbentik a szoknyájukat.
Párom, párom, Papáriné… 3-4X
Köralakítás mondókára, másodszorra Marcsi szökellve kiszámol:
Egyszer voltam nálatok,
leszakadt az ágyatok,
én adtam rád inget, gatyát
üssön végig öregapád.
Akire jut, köbe jár, a kör ellentétesen megy.
Lement a nap, nincsen meleg?
Sardó gyüjjön hozzon meleget?
Csík, csík-től a lányok beállnak a kör közepére, ott forognak.
Elmúlott a hosszú. farsang, búsulnak a lányok?1x
(küls? kör irányt változtat a következő dalra)
Elmúlott a rövid farsang?
Aki a körben áll, megkergeti a csúfolókat, sikítva kifutnak.
Tóthné Iváncsics Gyöngyi, óvodapedagógus írása
A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2011-01-23
