Kisiskolásként ültem a padban és a tábla feletti üvegre festett kotta alatti szöveget betűztem: Le-gyen a ze-ne min-den-ki-é. Kisdiákként bele sem gondolhattam e szavak jelentésébe. Ki mondta? Miért tartotta ezt fontos­nak? Hogyan is lesz a zene minden­kié?

Kodály Zoltán
A gondolat Kodály Zoltáné, aki közel 130 éve született. Ismerhetjük zeneszerzőként, zenepedagógusként. 100 éves tervé­ben­ így ír: ?Cél: a magyar zenekultúra. Eszközök: a zenei írás-olvasás általánossá tétele az iskolákon keresztül. Egyben a ma­gyar zenei szemlélet öntudatra ébresztése a művészeti nevelésben csakúgy, mint a közönségnevelésben. A magyar zenei közízlés felemelése, folyamatos haladás a jobb és magyarabb felé, a világirodalom remekeinek közkinccsé tétele, eljuttatása minden rendű és rangú emberhez. ? Zenepedagógiai koncepcióját tökéle­tesen felépítette óvodától érettségiig. A zene fontosságáról így ír: ?A zene elemei külön-külön is értékes nevelő eszközök. A ritmus figyelmet, koncentrációt, a beidegző képességet fejleszti. A dallam az érzés világát nyitja meg. Az erőfokok változása, a hangszín: hallószervünk élesítője. Az ének végül olyan sokoldalú testi működés, hogy testnevelő hatása is felmérhe­tet­len, – ha tán valakinek a léleknevelés nem volna fontos.?

A zene nemzetnevelő
?A tudatalatti magyarság első talpköve a nyelv.? ?A tudatalat­ti ma­gyarság másik talpkö­ve­ a zene. Óvodában ta­lán­ még fontosabb a nyelv­nél is. Nem az értelemhez­ szól elsősorban, bár értelem­fej­lesz­tő oldala is nagy érték. A kisgyermek természetes megnyilatkozása, hogy dúdol magában, beszéde félig ének.? A legjobb alapozó a népha­gyo­mány, elsősorban játék- és gyermekdalaival. Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megta­nulja azt, amire az elemiben már késő.

Az óvodák és óvók szerepe
Következőképpen vélekedett az óvo­dákról és az óvókról: ?Az óvók munkája nél­kü­­löz­hetetlen, nemcsak egyéni, hanem a nemzetnevelés szempontjából is. A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg azt, amit az óvó nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést.? ?A zenében is ­pótolhatatlan az óvó munkája. Az óvóban történik az első alapvetés, az első, meghatározó zenei élmények gyűjtése.? Óvodáinkban a zenés ne­velés Kodály Zoltán irány­elvei alapján va­ló­sult­ meg. Az éneklés já­ték­­­hely­zetben, mozgás és­ ének egységében tör­té­nik. A zenei befogadás természetes módon va­ló­sul meg: a sokszor hallott dallamot a gyermek elraktározza, vissza­idézi. A zenei anyaga a magyar népi mondókák és játékdalok, művészi érté­kű, komponált gyer­mekdalok. A zenei ízlésformálás kezdeti munkája a zene hallgatására nevelés, igényesen válogatott zenei anyaggal. A mi óvodánkban a mindennapok zenei élményein túl évente négy alkalommal, ünnepekhez kap­cso­lódóan rövid hangversennyel kedveskedünk a gyermekeknek. Az előadók személyes ismerete, az óvónők lelkes részvétele fokozzák a gyermekek érzelmi átélését. Fontos közös élményt jelentenek mindannyiunknak ezek a közös kamaraéneklések. Elhangzanak ilyen­kor népdalcsokrok, kánonok, bicini­umok, furulyadarabok. Alsó tagozatos iskolásként nem gondoltam, hogy valaha én is a zenei nevelés elkötelezettje leszek az óvodában. Kollégáimmal együtt hittel és szeretettel kívánjuk továbbra is szolgálni a zene szeretetére nevelést.

 

Simonné Tóth Zsuzsa, óvodapedagógus írása

A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2007. nyári (I.évf. 2.sz.) számábanjelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2008-07-23.