Pauer Magdolna, óvodapedagógus írása

Házi állatok: Aranyosak, szőrösek vagy pikkelyesek, olykor csupaszok vagy tollasak. Kicsik, nagyok vagy ló méretűek. Szóval sokfélék lehetnek.

Fontosnak tartjuk, hogy a városban élő gyerekek is találkozzanak időnként a természetes falusi környezetben élő háziállatokkal, ezért szerveztünk kirándulást Kolontárra, egyik csoportunkba járó kisgyermek nagymamájához. A közvetlen élmények tapasztalások érzelmeket váltanak ki a gyerekekből és ezeket támogatva, erősítve nevelhetjük őket az állatok szeretetére, védelmére.
Kicsik és nagyok együtt indultunk el, hogy a háziállatok megismerése mellett a felelős állattartásra is ráirányítsuk a gyermekek figyelmét.

Már az autóbuszon való utazás is különleges élményt jelentett, hisz a legtöbb kisgyermek többnyire, vagy kizárólag csak személyautóval közlekedik.

Odaérve elsőként a nyuszikhoz vezetett az utunk, hisz a nagypapa felhívta a gyerekek figyelmét, hogy a kisnyuszik éppen szopiznak. Ezt mindenkinek látnia kellett! A nagy nyuszi simogatása mellett a bátrabbak az ölükben is dajkálhattak egy-egy fiatalabb példányt. Bár a legnagyobb élményt a nyuszik jelentették, megfigyeltük a baromfiudvar lakóit és a szomszéd két hatalmas puli kutyáját is.

Az állatok megfigyelése mellett nagyon kedves vendéglátásban is részünk volt. A szerencse is mellénk szegődött. Falusi sétánk közben Topár Zsolttal, a kertai Lovasközpont vezetőjével találkoztunk, aki megengedte, hogy a gyerekek egyenként megsimogassák az általa lovasterápiára foglalkoztatott lovat.

A Kolontár határában lévő szarvasmarha telepet a telep tulajdonosa mutatta be a gyerekeknek.

Sok-sok élménnyel és avval a tudattal tértünk haza, hogy minden megfigyeltetés, érdeklődésfelkeltés, hasznos ismeretek mellett, érzelmileg is gazdagítja, építi a kicsik pozitív tulajdonságait.

 

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-10-31