Még élénken emlékszem 2010 szeptemberére amikor kislányom elérte a 3 éves kort és a bölcsődéből átkerült a Micimackó Óvodába. Izgalommal teli várakozással voltunk, hiszen éppen hogy beilleszkedett, megszeretett egy közösséget, rögtön egy másikban találta magát.

A beilleszkedést nagyban segítette az óvónők türelme, szeretete, ami biztonságot nyújtott az közösségbe érkező gyermekeknek, köztük kislányomnak is. Elmondható, hogy ennek köszönhető, hogy a mai napig is szeret óvodába járni, ahol őt várják, szeretik. Kedves emlékként marad meg bennem amikor a ?beszoktatás” időszaka alatt “elkunyizta” kislányom az óvó nénik tízóraiját, mondván, hogy ő most nagyon éhes.

Az óvoda élete mozgalmas, mindig történik valami és ezt nagyon szeretik a gyerekek és a szülők is. Tartalmas, nem csak időtöltésnek, de hasznos elfoglaltságnak mondható rendezvények töltik meg a napokat. Ilyen a tanévnyitó “Almafesztivál”, a “Márton napi felvonulás”, a “Gulyásparti” és még sorolhatnánk hosszasan. Közös programunk a farsangi bál, ahol a gyermekek mellett az óvónénik is ötletes jelmezeikkel lepik meg a gyerekeket és szülőket egyaránt. Huncut, vidám játékokkal ilyenkor csak úgy repül az idő, és tele élményekkel térünk haza.

Az óvó nénik minden tudásukkal törekszenek arra, hogy a gyermekek fejlődjenek, kiteljesedjenek. Bátorítják, segítik őket az ismeretek megszerzésének útján. Úgy érzem, látom, hogy nem csak egységes nevelési módszerekkel próbálják munkájuk során terelgetni a gyerekeket, hanem a gyermek személyisége az irányadó. Hiszen gyermekeink sem egyformák.

Egy idézet szerintem hűen jellemzi az óvodát: “A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit”.(Erich Fromm) Úgy érzem, hogy ez az óvoda segít ebben!

Egy micimackós apuka írása

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-10-27