Óvodánkban ötödik éve, a november 11-i dátumhoz legközelebb eső pénteken tartjuk a Márton napi felvonulást, Ez az ünnep nem csak arra jó, hogy összehozza egy gyertyafényes sétára a közösséget, hanem arra is megfelelő alkalom, hogy a gyerekek tudását bővítsük és kreativitását megmozgassuk.

A hagyományőrzés elengedhetetlen része, hogy megismertessük az óvodásokat a népszokásokkal és az év ezen időszakára vonatkozó hiedelmekkel, jóslatokkal. Minden évben elmeséljük Szent Márton történetét a ludakkal: amikor el akart bújni püspökké választása elől, hogyan buktatták le a rejtőzködő Mártont a gágogó szárnyasok. Ezt a történetet a gyerekek szívesen eljátsszák közösen a szabad-foglalkozások idejében is.

Gyakran beszéljük meg a kapcsolódó népi mondások jelentését, például elmagyarázzuk a „Ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor sárban poroszkál.” értelmét és azt, hogy a régiek miért figyelték az időjárási összefüggéseket, hiszen hitük szerint ezen a napon sok minden múlott. Innen ered az a szólás is: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Az óvodások sokszor kuncognak ezeken a bölcsességeken, hiszen megmozgatják képzelőerejüket az értelmezés közben és szinte látják maguk előtt az eseményeket.

Fontos eleme a felkészülésnek a verstanulás és az ünnephez kapcsolódó énekek gyakorlása, ami fejleszti a memóriát, a szövegértést, valamit a ritmusérzéket. Az óvodások kis műsorral készülnek a megtanult mondókákból és dalokból szüleik számára. Sok szép ének közül ovisaink egyik kedvence az alábbi, amit párokba állva adnak elő:

„Hatan vannak a mi ludaink, három szürke, három fekete,
Gúnár, gúnár, libagúnár, gúnár az eleje,
Szabad a mezeje, akinek nincs párja, keressen magának.”
A csoportunkba járó gyerekek kedvenc mondókája, amit kiszámolónak is használnak:
„Bánhidai legények, libát loptak szegények,
Nem jól fogták a nyakát elgágintotta magát,
Gí-gá-gú, te vagy az a nagy szájú!”

Természetesen nem lenne teljes az ünnep előkészülete az alkotás öröme nélkül. A gyerekek korosztályuknak megfelelő segítségnyújtás mellett készítik el saját lámpásaikat bébiételes üvegből és sokféle papírból, kivágással, ragasztással, dekupázsozással, vagy festéssel ötvözve. A felvonulás napjára feldíszítjük különböző, a felkészülés idején csinált libamintás művekkel a termet és az öltözőt. Estére sejtelmes fényeket gyújtunk, az udvaron felsorakozva várják a gyerekek és a szülők az előadást, majd a közös sétát az udvar körül.

Bencze Noémi, óvodapedagógus  írása

A fenti írás megjelenési dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálon: 2012-11-07